Könyv

Nagyban készül a Harcosok klubja folytatására, de először még mással – gonzóerotikával és slash fictionnel – sokkolja Amerikát. A világhírű írót a gépekhez fűződő erotikus vonzalmairól és a kormányzati szintre emelt magyar „buzilobbizás” amerikai lehetőségeiről is kérdeztük.

Kafka kéziratait Max Brod a zsidókkal megrakott, utolsó szabadon távozó vonaton menekítette ki magával Prágából, 1939-ben. A hagyaték vele együtt eljutott Palesztinába, és átvészelte a függetlenségi háborút is Izrael kikiáltását követően.

A rutinosabb Dick-olvasóknak már az első oldalon illene gyanút fogniuk, amikor kiderül, hogy A halál útvesztőjének világában Isten léte nem hit és remény kérdése, hanem bizonyosság. Ha van egyetlen, visszatérő motívuma az életműnek, akkor az éppen a ráismerés, hogy semmi sem biztos, nincsenek fix pontok az univerzumban, ami valóságosnak tűnik, az többnyire csak illúzió.

Amikor már nemcsak Pókember, Batman vagy Superman, de Amerika kapitány is visszajáró vendégnek számít a hazai multiplexekben, joggal hiányolhatjuk a magyar szuperhősöket, ha nem is a mozikból, de legalább a képregényekből.

Regényíró, korábbi könyve, a Hosszú út lefelé filmváltozata most landol a mozikban. A Pop, csajok, satöbbi, az Egy fiúról, a Szívem csücskei 57 éves szerzőjével Berlinben beszélgettünk.

Irodalmi körökben ma is előszeretettel hangoztatott közhely, hogy létezik egy tovább élő nagy magyar fordítói hagyomány, mely különösen a költészet tolmácsolása terén mutatott és mutat fel újra és újra nagyszerű eredményeket. Az igazság ehhez képest az, hogy már bő két évtizede sehol sem vagyunk ezen a téren, s ha magunk elé képzeljük egy olyan lírafogyasztó honfitársunkat, aki semmilyen világnyelven nem olvas (amit nem is olyan nehéz azért elképzelni), akkor azt is látnunk kell nyomban, hogy egy-két kósza kivételtől eltekintve a 80-as évek utáni külföldi lírából szegény számára szinte semmi sem elérhető.

Azok közé a nagy reményű ifjak közé tartozott, akiknek életét a 20. század drámai fordulatai törték ketté. Túlélte a holokausztot, majd részt vett az 56-os forradalomban, aminek leverése után emigrált. Tapasztalatait két regényben és több színdarabban írta meg, amelyek külföldön nagy sikert arattak, de idehaza szinte teljesen észrevétlenül maradtak.

Nem lehet elégszer elmondani: a Maj Sjöwall-Per Wahlöö házaspár Martin Beck-sorozata nélkül nincs ma skandináv krimidivat: Henning Mankelltől Stieg Larssonon át Jo Nesbø-ig szinte mindenki az ő köpönyegükből bújt elő. És ha már így van, felhívtuk Maj Sjöwallt, és rögtön utána már tárcsáztuk is napjaink legnagyobb sztárját, Nesbø-t.

A Természetes fény egyszerre történelmi regény, holokauszt-regény, családregény, szociográfia és fikció: valós fotók és dokumentumimitációk során kibontakozó emlékezet. Závada Pált a második világháborús traumák feldolgozásáról és az elbeszélés új lehetőségeiről kérdeztük.

A száznál is több évet megélt Ernst Jüngert (1895-1997) nemigen ismeri a magyar olvasó; eddig egyetlen szépirodalmi munkája jött ki, A márványszirteken, ez a nagyon német ködökben úszó, nagyon szentimentális, nagyon metafizikus elbeszélés, de nem sok feltűnést keltett, noha német megjelenésekor, 1939-ben a Hitler elleni szellemi kivonulás egyik jelentős tettének érzékelték.

Az Ünnepi Könyvhéten öt szerzőt kérdeztünk az alkalomhoz cseppet sem illő komolytalansággal.

Itt a könyvhét, a nyomtatott lapszámban gigantikus könyvmelléklet, benne többek között gyerekirodalmi sikerlista. Merényi Ágnes közel egy évtizedig vezette a gyerekkönyvkiadás egyik központját, a Móra Kiadó szerkesztőségét, áprilistól a Carthaphilusnál dolgozik. Piacról, lélekről, Békés Pálról kérdeztük.

Fő műve a Zabhegyező és az a fél évszázad, amit remeteként töltött. Vagy mégsem? Shane Salerno hollywoodi filmes, a Salinger című dokumentumfilm és könyv szerzője lerántja a leplet a mítoszokról, az ártatlan, fiatal lányokról és az Avatar folytatásáról.