Hentesbárd vagy konyhakés

Robert Bloch: Pszicho

  • Iványi Zsófia
  • 2012. február 13.

Könyv

 


Norman Batest mindenki ismeri – az is, aki sosem látta Hitchcock rémületesen jó filmjét. Normanről a legmegátalkodottabb thrillergyűlölők és horrorkerülők is tudják, hogy hajlamos a moteljében megszálló vonzó nőket lemészárolni, rég halott anyját élőnek hinni, az idős hölgy kipreparált tetemét néhanapján az ablakba állítani, illetve szentül hinni, hogy a gyilkosságokat nem ő, hanem az anyja követte el. A félénk és udvarias fiatalemberben megbúvó pszichopata alakja vélhetően örök időkre összefonódott a nem csupán méretes konyhakéssel, de a hátborzongatóan ártatlan mosollyal is felfegyverzett Anthony Perkins képével.

Nem csoda, hogy a fim alapjául szolgáló, mérsékelten magasröptű regényt olvasva az ember folyamatos harcban áll az íróval: „nem, Norman Bates nem szemüveges, pláne nem kövér, és azt hogy képzeli, hogy egyetlen hentesbárdsuhintással végzi ki a zuhanyzó lányt, amikor több tucat késszúrással kellene neki!” Ez van, amikor egy adaptáció magasan túlszárnyalja az alapjául szolgáló, átlagos képességekkel bíró ponyvaművet. De azért a regényt is lehet értékelni, sőt élvezni – főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy egy olyan korban (1959-ben) született, mikor a pszichés zavarral fűszerezett gyilkolászás még nem igazán volt divat irodalmi és filmes körökben.

A főalak egyébiránt nem Robert Bloch képzeletének szüleménye. Az egyregényes író antihősét Ed Geinről mintázta: az ötvenes évek végén lebukott sorozatgyilkos ténykedése oly sokrétű volt, hogy nem csupán Norman Bates, de A bárányok hallgatnakból ismert Buffalo Bill, valamint Bőrpofa, avagy a texasi láncfűrészes mészáros figuráit is ő ihlette. Nem csoda, hogy a hullagyalázó, emberi bőrből egyebek mellett lámpaburát és székhuzatot gyártó, koponyákból bögrét farigcsáló, és számos egyéb, ha lehet még gyomorforgatóbb dolgot művelő Geint bemutató Wikipédia-szócikkhez képest a Pszicho könnyed és bájos lányregény. De azért utóbbit sem ajánljuk lefekvés, még kevésbé zuhanyzás előtti olvasmánynak.

Fordította: Tandori Dezső és Tandori Ágnes. Partvonal, 2011, 212 oldal, 2490 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)