Hentesbárd vagy konyhakés

Robert Bloch: Pszicho

  • Iványi Zsófia
  • 2012. február 13.

Könyv

 


Norman Batest mindenki ismeri – az is, aki sosem látta Hitchcock rémületesen jó filmjét. Normanről a legmegátalkodottabb thrillergyűlölők és horrorkerülők is tudják, hogy hajlamos a moteljében megszálló vonzó nőket lemészárolni, rég halott anyját élőnek hinni, az idős hölgy kipreparált tetemét néhanapján az ablakba állítani, illetve szentül hinni, hogy a gyilkosságokat nem ő, hanem az anyja követte el. A félénk és udvarias fiatalemberben megbúvó pszichopata alakja vélhetően örök időkre összefonódott a nem csupán méretes konyhakéssel, de a hátborzongatóan ártatlan mosollyal is felfegyverzett Anthony Perkins képével.

Nem csoda, hogy a fim alapjául szolgáló, mérsékelten magasröptű regényt olvasva az ember folyamatos harcban áll az íróval: „nem, Norman Bates nem szemüveges, pláne nem kövér, és azt hogy képzeli, hogy egyetlen hentesbárdsuhintással végzi ki a zuhanyzó lányt, amikor több tucat késszúrással kellene neki!” Ez van, amikor egy adaptáció magasan túlszárnyalja az alapjául szolgáló, átlagos képességekkel bíró ponyvaművet. De azért a regényt is lehet értékelni, sőt élvezni – főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy egy olyan korban (1959-ben) született, mikor a pszichés zavarral fűszerezett gyilkolászás még nem igazán volt divat irodalmi és filmes körökben.

A főalak egyébiránt nem Robert Bloch képzeletének szüleménye. Az egyregényes író antihősét Ed Geinről mintázta: az ötvenes évek végén lebukott sorozatgyilkos ténykedése oly sokrétű volt, hogy nem csupán Norman Bates, de A bárányok hallgatnakból ismert Buffalo Bill, valamint Bőrpofa, avagy a texasi láncfűrészes mészáros figuráit is ő ihlette. Nem csoda, hogy a hullagyalázó, emberi bőrből egyebek mellett lámpaburát és székhuzatot gyártó, koponyákból bögrét farigcsáló, és számos egyéb, ha lehet még gyomorforgatóbb dolgot művelő Geint bemutató Wikipédia-szócikkhez képest a Pszicho könnyed és bájos lányregény. De azért utóbbit sem ajánljuk lefekvés, még kevésbé zuhanyzás előtti olvasmánynak.

Fordította: Tandori Dezső és Tandori Ágnes. Partvonal, 2011, 212 oldal, 2490 Ft


Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.