Könyv

Jasper Fforde: A Jane Eyre eset

Könyv

Ponyva a javából: alapjában véve krimi, de sci-fiként, fantasyként és romantikus regényként is megállná a helyét, mindehhez pedig még adjunk jó adag humort és iróniát. Fforde könyvében valamiféle alternatív (sőt jövőbeli) múltban járunk, mintha a Sliders egyik átjáróján pottyantunk volna ki. Egy olyan, 80-as évekbeli Angliát kapunk ugyanis, ahol a rendvédelmi erők időugrásokat végeznek, a legnagyobb maffiaharcokat művészettörténeti irányzatok képviselői folytatják, és terrorcselekménynek egy-egy régész szereplő elrablása vagy klasszikus Shakespeare-szonett megcsonkítása számít. Az utcákon Shakespeare-automaták; a háztartásokban klónozókészlet, hogy a házikedvenc dodónkat összerakhassuk magunknak; ráadásul egyes génmanipulált könyvmolyok segítségével turisták lehetünk Wordsworth versében. Az Irodet hű ügynöke lesz a főszereplőnk, Thursday Next, aki a hamis Dickensek lenyomozása helyett a világ harmadik leggonoszabb rosszfiújával kerül szembe. Csalás és ámítás ügyesen csavart valóságtorzítással. Nagy tanulság persze nincs, hacsak a krími háborút háttérszálként felvonultató dörgő pacifizmust nem gondoljuk annak. Helyette azonban az élvezetes meseszövés, az ügyesen összerakott karakterek kárpótolnak. Mindent egybevetve Fforde könyvének egyik legnagyobb erénye, hogy az, ami: a legjobb értelemben vett szórakoztató irodalom, szemenszedett fikció, ahol az irodalom több mint létkérdés.

Fordította: Tóth Tamás Boldizsár. CorLeonis, 2013, 374 oldal, 2990 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.