Jön a főíró a fűnyíróval – Terjeszkedik az állami erőirodalom

Könyv

Orbán Viktor áttekintette a magyar irodalom helyzetét, és a kormány által erőközponttá duzzasztott Petőfi Irodalmi Múzeum még aznap belekezdett az „összmagyar irodalom“ átszervezésébe – ettől még a határon túli irodalmi szervezetek és műhelyek tagjai is kiborultak.

„Azt szeretnénk, hogy jobb magyarként menjen ki az, aki ide bejött” – mondja Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új, exszázadvéges igazgatója Orbán Viktornak a Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumában – a PIM filiáléjában – a miniszterelnök Facebook-oldalára feltöltött videón. A felvételen az is látszik, ahogy az Orbán fogadására összetrombitált kompánia koszorút helyez el a Kazinczy-sírkertben.

De egy másnapi MTI-közlemény szerint más fontos dolguk is akadt az egybegyűlteknek: a PIM a nemzeti összetartozás napján „együttműködési megállapodást kötött a külhoni magyar irodalmi szervezetekkel és műhelyekkel”, miután egy „tanácskozáson” Orbán Viktor részvételével „áttekintették a magyar irodalom helyzetét a Kárpát-medencében”. Az első hírekből valamiért kimaradt három bekezdéses megállapodás elsőként Illyésre hivatkozva deklarálja a magyar irodalom „irodalmon túli feladatát”, vagyis azt, hogy segítse megtalálni az „erőnknek megfelelő helyet” Európában. „A magyar irodalom Kárpát-medencei erőinek egybegyűjtése céljából” az aláírók a magyar irodalmat fogják „népszerűsíteni Közép- és Kelet-Európában, valamint a Balkán régióban”, áll a megállapodás szövegében. Hiszen fontos „az összmagyar irodalom egységben történő felmutatása Európában és a nagyvilág számára”. Mindezt „a létrehozandó” Petőfi Irodalmi Ügynökség valósítja majd meg.

A homályos egyezség az új kultúrpolitikai terveknek megfelelően erőközpontosított PIM-igazgató egyik első látványos intézkedése is egyben, amelyre maga Orbán adta ki a hitelesítő pecsétet. Bár a híradásokból az aláírók neve kimaradt, a fotókról és az események további folyásából hamar kiderült, kik tanácskoztak a miniszterelnökkel. A szlovákiai és a vajdasági magyar írók köreiben mégis nagy port kavart az anyaországi kultúrpolitika erőegyesítő aktusa.

A főíró és azok a mosolyok

A főíró és azok a mosolyok

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala

Szlovákiában és Szerbiában

Arról, hogy mit fog csinálni a Petőfi Irodalmi Ügynökség, egyelőre csak elszórt nyilatkozatokból következtethetünk, az viszont biztos, hogy a PIM felhizlalt költségvetésében – 17 milliárd forint a következő három évre – megvan rá a forrás. A most formálódó nonprofit kft. állami támogatása Demeter közlése szerint 2022-ig biztosított, a kft. vezetésével pedig egy közgazdászt akar megbízni. Az ügynökség elsődleges feladata az írók kiajánlása és utaztatása lesz felolvasásokra, a PIM az útiköltséget és a honoráriumot állja majd. Lesznek „irodalmi karavánok” és „rezidensprogram is”, nyilatkozta Demeter a transindex.hu-nak, „ösztöndíjjal néhány hónapos alkotói szabadságra küldjük egymáshoz a nemzetrészek íróit: székelyeket Kassára, budapestieket Borsodba”.

De ehhez az ügynökséghez fog tartozni az „irodalmi export” elősegítése is, vagyis a Publishing Hungary, amely eddig a külügynél működött a Balassi Intézet romjain, illetve a korábban is a PIM-hez tartozó fordítástámogatási program, amelynek költségvetését Demeter az ígérete szerint megnégyszerezi. A cél a német piac közvetítésének elkerülése. Idézzük Demeter pályázatát az új irodalmi export céljairól: „Ha türelemmel és kitartóan kommunikálunk, és nem erőből akarjuk megoldani a dolgot, akkor sikereket lehet elérni. (Lásd a filmes szakma hasonló gondolkodását, és az ebben elért magyar sikereket!) A kisebb nemzetek irodalmát eladni nem lehetetlen.”

Az ügynökség előkészítésének tekinthető széphalmi megállapodás aláírása után, pár hét leforgása alatt a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT) egy része szembekerült elnökével, Hodossy Gyulával. A konfliktus kilépésekhez vezetett: Németh Zoltán irodalomtörténész és tíz társa kérte adatainak törlését a cirka száztagú szervezet honlapjáról. A távozók szerint Hodossy túl nagy teret adott a magyar kormánynak a szlovákiai magyar irodalmi élet befolyásolására. Nem értenek egyet a keretmegállapodás aláírásával, és azzal sem, hogy Hodossy korábban elvállalta az eddig az Orbán János Dénes-féle íróképző fennhatósága alá tartozó, de mostanra a PIM-be olvasztott Előretolt Helyőrség folyóirat szlovákiai változatának főszerkesztését.

Azt is nehezményezték, hogy Hodossy egy Demeterrel folytatott pódiumbeszélgetésen a gombaszögi táborozáson arról beszélt, hogy az őt kritizálók valójában meg akarják mondani, ki a jó író, s milyen a jó irodalom. Ugyanitt Demeter azt is mondta e nézeteltérésről, hogy „pitiáner történet”, pár „radar alatti” író „befeszült”, az a „bajuk, hogy engem Orbán nevezett ki”, és „szegény Gyulát ütik helyettem”, de „mondtam Gyulának, hogy szard le”.

Németh Zoltán a parameter.sk-nak azt mondta, a mostani és korábbi kilépők saját írószervezetet fognak alapítani, „mert a politikától függetlenül akarnak foglalkozni” az irodalommal: „Nem szabad megengedni, hogy az 1945 utáni időszakhoz hasonlóan a pártemberek döntsenek az irodalomról.”

Egy másik kilépő, Szász Zoltán, a SZMÍT immár volt választmányi tagja a pozsonyi Új Szónak úgy fogalmazott, nem tud egyetérteni azzal, hogy az elnök és támogatói beszántják az egykor független társaságot.

A megállapodás megjárta a SZMÍT etikai bizottságát is, mivel a szervezet hét választmányi tagja csak a széphalmi találkozó előtti napon kapta meg a szöveget. A testület öt tagja azonmód kifejezésre is juttatta, hogy nem világos, mihez adnák a SZMÍT nevét. De adták: az elnök ugyanis másnap simán aláírta a szöveget, e gesztus vizsgálatakor az etikai bizottság viszont arra jutott, nem történt vétség. Hodossy azt ugyan elismerte, hogy felkérték az Előretolt Helyőrség főszerkesztői posztjára, de azzal érvelt, hogy magánemberként szólították meg, nem a SZMÍT vezetőjeként – így szerinte alaptalan a távozók félelme.

A vajdasági irodalmi életben az elmúlt hónapokban két esemény kavart port. Az egyik az Előretolt Helyőrség helyi változatának megjelenése, a másik a széphalmi megállapodás, amelyről a vajdasági kiadók, írószervezetek, egyesületek egy MTI-hírből szereztek tudomást.

A feszültséget érzékelve a Híd Kör nevű irodalmi egyesület beszélgetni hívta többek között Virág Gábort, az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet igazgatóját, Dévavári Beszédes Valériát, a szabadkai Életjel Kiadó vezetőjét, valamint Patócs Lászlót, a Híd folyóirat főszerkesztőjét. Az eseményről a dunszt.sk tudósított. A cél elvileg a vajdasági irodalmi terek átalakulásának áttekintése lett volna, és az, hogy az irodalmi élet szereplői többet megtudjanak a PIM terveiről.

Ez meghiúsult, ugyanis a széphalmi tanácskozáson a Vajdaságot képviselő Gruik Ibolya, a Magyar Szó újságírója, az Üveggolyó nevű kulturális melléklet szerkesztője nem ment el a beszélgetésre. S ki hitte volna, korábban épp Gruikot kérték fel a vajdasági Előretolt Helyőrség főszerkesztésére.

A beszélgetés résztvevői szerint az Előretolt Helyőrség vajdasági megjelenése több okból problémás. Az első lapszám szinte titokban készült, politikai felhangja lett, több reménybeli szerzője el is utasította a periodika felkérését. Bár a szerkesztők hangsúlyozták, hogy közéleti témáknak nem akarnak helyet adni, a kiadványt mellékletként mégis egy közéleti napilaphoz, a Magyar Szóhoz csatolták, miközben a napilapnak már van két kulturális melléklete. Gruik Ibolya, akiről egyébként sokáig azt sem lehetett tudni egyértelműen, hogy részt vett a széphalmi találkozón, mivel az Orbánnal készített közös fotón megbújt a hátsó sorban, ezt írta a párbeszéd hiányosságairól a szervezőknek küldött levelében: „Igaz ugyan, hogy nem párbeszédre törekedtünk, hanem együttműködésre. Mert meggyőződésünk, hogy az irodalomban elsősorban szövegeknek kell párbeszédben lenniük egymással.”

Romániában és Magyarországon

Erdélyben gördülékenyebben mennek a dolgok. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) nevében Karácsonyi Zsolt írta alá a szép­hal­mi megállapodást. Megjegyzendő, hogy az EMIL-t 2006 és 2012 között hat évig a Demeterrel jó barátságot ápoló Orbán János Dénes vezette, illetve az is, hogy az erdélyi Előretolt Helyőrség mellékletet indulásakor Demeter szerkesztette, aki ráadásul terjesztőként is serénykedett: mind az erdélyi, mind a többi határon túli Előretolt Helyőrséget a nevéhez köthető Erdélyi Médiatér Egyesület – a Székelyhon-lapcsalád és a foter.ro kiadója – terjeszti. Az egyesület a magyar államtól 1,45 milliárd forintot kapott céljai megvalósítására. Tehát határon túli lapok gyakorlatilag ingyen kapnak egy irodalmi mellékletet, amit a magyar állam az Erdélyi Médiatér Egyesületen keresztül finanszíroz úgy, hogy a pénz elköltésére Demeternek saját bevallása szerint is van befolyása.

Demeter Szilárd, a PIM igazgatója

Demeter Szilárd, a PIM igazgatója

Fotó: MTI

A PIM-vezér a határon belüli írószervezetek között is egyfajta hídember-pozícióra gyúrt eredetileg. Igazgatói pályázata szerint a Károlyi-palotát felajánlaná székhelyként a Magyar Írószövetségnek, a Szépírók Társaságának, a József Attila Körnek, valamint a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-nek. Forrásaink szerint a magyar írószervezetekhez képest kimagasló állami támogatással kitömött tehetséggondozó írói, oktatói gyakran feltűnnek a PIM-ben. Mindeközben a József Attila Kör a folyamatosan apadó állami források – és az elnök alkalmatlansága – miatt mára gyakorlatilag megszűnt.

Az Írószövetség elnöke, Szentmártoni János jelenleg a magyarországi Előretolt Helyőrséget szerkeszti, lényegében Demeter alkalmazottjaként, a szövetség Bajza utcai székháza pedig pár hete vándorolt a PIM tulajdonába. A Szépírók Társaságának állami támogatása évek óta csökken, 2017-ben működésre mintegy 700 ezer, programtámogatásokra 33 millió forintot kaptak különböző forrásokból. A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft. tavaly 550 millió, az idén 1,4 milliárd forint közpénzt kapott, igaz, ez utóbbi két év működési költségeit fedezi.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar rulett

Szociológusok és politológusok rendszeresen elmondják, hogy a magyarok és különösen a Fidesz-szavazók számára az egyik legfontosabb érték a biztonság. Azt is mindig hozzáteszik, hogy Orbán Viktor különlegesen jól érti a „magyar néplelket”, így eredményesen tud játszani az egzisztenciális fenyegetettség és a biztonság utáni vágy érzékeny húrjain.