Jön a főíró a fűnyíróval – Terjeszkedik az állami erőirodalom

Könyv

Orbán Viktor áttekintette a magyar irodalom helyzetét, és a kormány által erőközponttá duzzasztott Petőfi Irodalmi Múzeum még aznap belekezdett az „összmagyar irodalom“ átszervezésébe – ettől még a határon túli irodalmi szervezetek és műhelyek tagjai is kiborultak.

„Azt szeretnénk, hogy jobb magyarként menjen ki az, aki ide bejött” – mondja Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új, exszázadvéges igazgatója Orbán Viktornak a Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumában – a PIM filiáléjában – a miniszterelnök Facebook-oldalára feltöltött videón. A felvételen az is látszik, ahogy az Orbán fogadására összetrombitált kompánia koszorút helyez el a Kazinczy-sírkertben.

De egy másnapi MTI-közlemény szerint más fontos dolguk is akadt az egybegyűlteknek: a PIM a nemzeti összetartozás napján „együttműködési megállapodást kötött a külhoni magyar irodalmi szervezetekkel és műhelyekkel”, miután egy „tanácskozáson” Orbán Viktor részvételével „áttekintették a magyar irodalom helyzetét a Kárpát-medencében”. Az első hírekből valamiért kimaradt három bekezdéses megállapodás elsőként Illyésre hivatkozva deklarálja a magyar irodalom „irodalmon túli feladatát”, vagyis azt, hogy segítse megtalálni az „erőnknek megfelelő helyet” Európában. „A magyar irodalom Kárpát-medencei erőinek egybegyűjtése céljából” az aláírók a magyar irodalmat fogják „népszerűsíteni Közép- és Kelet-Európában, valamint a Balkán régióban”, áll a megállapodás szövegében. Hiszen fontos „az összmagyar irodalom egységben történő felmutatása Európában és a nagyvilág számára”. Mindezt „a létrehozandó” Petőfi Irodalmi Ügynökség valósítja majd meg.

A homályos egyezség az új kultúrpolitikai terveknek megfelelően erőközpontosított PIM-igazgató egyik első látványos intézkedése is egyben, amelyre maga Orbán adta ki a hitelesítő pecsétet. Bár a híradásokból az aláírók neve kimaradt, a fotókról és az események további folyásából hamar kiderült, kik tanácskoztak a miniszterelnökkel. A szlovákiai és a vajdasági magyar írók köreiben mégis nagy port kavart az anyaországi kultúrpolitika erőegyesítő aktusa.

A főíró és azok a mosolyok

A főíró és azok a mosolyok

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala

Szlovákiában és Szerbiában

Arról, hogy mit fog csinálni a Petőfi Irodalmi Ügynökség, egyelőre csak elszórt nyilatkozatokból következtethetünk, az viszont biztos, hogy a PIM felhizlalt költségvetésében – 17 milliárd forint a következő három évre – megvan rá a forrás. A most formálódó nonprofit kft. állami támogatása Demeter közlése szerint 2022-ig biztosított, a kft. vezetésével pedig egy közgazdászt akar megbízni. Az ügynökség elsődleges feladata az írók kiajánlása és utaztatása lesz felolvasásokra, a PIM az útiköltséget és a honoráriumot állja majd. Lesznek „irodalmi karavánok” és „rezidensprogram is”, nyilatkozta Demeter a transindex.hu-nak, „ösztöndíjjal néhány hónapos alkotói szabadságra küldjük egymáshoz a nemzetrészek íróit: székelyeket Kassára, budapestieket Borsodba”.

De ehhez az ügynökséghez fog tartozni az „irodalmi export” elősegítése is, vagyis a Publishing Hungary, amely eddig a külügynél működött a Balassi Intézet romjain, illetve a korábban is a PIM-hez tartozó fordítástámogatási program, amelynek költségvetését Demeter az ígérete szerint megnégyszerezi. A cél a német piac közvetítésének elkerülése. Idézzük Demeter pályázatát az új irodalmi export céljairól: „Ha türelemmel és kitartóan kommunikálunk, és nem erőből akarjuk megoldani a dolgot, akkor sikereket lehet elérni. (Lásd a filmes szakma hasonló gondolkodását, és az ebben elért magyar sikereket!) A kisebb nemzetek irodalmát eladni nem lehetetlen.”

Az ügynökség előkészítésének tekinthető széphalmi megállapodás aláírása után, pár hét leforgása alatt a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT) egy része szembekerült elnökével, Hodossy Gyulával. A konfliktus kilépésekhez vezetett: Németh Zoltán irodalomtörténész és tíz társa kérte adatainak törlését a cirka száztagú szervezet honlapjáról. A távozók szerint Hodossy túl nagy teret adott a magyar kormánynak a szlovákiai magyar irodalmi élet befolyásolására. Nem értenek egyet a keretmegállapodás aláírásával, és azzal sem, hogy Hodossy korábban elvállalta az eddig az Orbán János Dénes-féle íróképző fennhatósága alá tartozó, de mostanra a PIM-be olvasztott Előretolt Helyőrség folyóirat szlovákiai változatának főszerkesztését.

Azt is nehezményezték, hogy Hodossy egy Demeterrel folytatott pódiumbeszélgetésen a gombaszögi táborozáson arról beszélt, hogy az őt kritizálók valójában meg akarják mondani, ki a jó író, s milyen a jó irodalom. Ugyanitt Demeter azt is mondta e nézeteltérésről, hogy „pitiáner történet”, pár „radar alatti” író „befeszült”, az a „bajuk, hogy engem Orbán nevezett ki”, és „szegény Gyulát ütik helyettem”, de „mondtam Gyulának, hogy szard le”.

Németh Zoltán a parameter.sk-nak azt mondta, a mostani és korábbi kilépők saját írószervezetet fognak alapítani, „mert a politikától függetlenül akarnak foglalkozni” az irodalommal: „Nem szabad megengedni, hogy az 1945 utáni időszakhoz hasonlóan a pártemberek döntsenek az irodalomról.”

Egy másik kilépő, Szász Zoltán, a SZMÍT immár volt választmányi tagja a pozsonyi Új Szónak úgy fogalmazott, nem tud egyetérteni azzal, hogy az elnök és támogatói beszántják az egykor független társaságot.

A megállapodás megjárta a SZMÍT etikai bizottságát is, mivel a szervezet hét választmányi tagja csak a széphalmi találkozó előtti napon kapta meg a szöveget. A testület öt tagja azonmód kifejezésre is juttatta, hogy nem világos, mihez adnák a SZMÍT nevét. De adták: az elnök ugyanis másnap simán aláírta a szöveget, e gesztus vizsgálatakor az etikai bizottság viszont arra jutott, nem történt vétség. Hodossy azt ugyan elismerte, hogy felkérték az Előretolt Helyőrség főszerkesztői posztjára, de azzal érvelt, hogy magánemberként szólították meg, nem a SZMÍT vezetőjeként – így szerinte alaptalan a távozók félelme.

A vajdasági irodalmi életben az elmúlt hónapokban két esemény kavart port. Az egyik az Előretolt Helyőrség helyi változatának megjelenése, a másik a széphalmi megállapodás, amelyről a vajdasági kiadók, írószervezetek, egyesületek egy MTI-hírből szereztek tudomást.

A feszültséget érzékelve a Híd Kör nevű irodalmi egyesület beszélgetni hívta többek között Virág Gábort, az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet igazgatóját, Dévavári Beszédes Valériát, a szabadkai Életjel Kiadó vezetőjét, valamint Patócs Lászlót, a Híd folyóirat főszerkesztőjét. Az eseményről a dunszt.sk tudósított. A cél elvileg a vajdasági irodalmi terek átalakulásának áttekintése lett volna, és az, hogy az irodalmi élet szereplői többet megtudjanak a PIM terveiről.

Ez meghiúsult, ugyanis a széphalmi tanácskozáson a Vajdaságot képviselő Gruik Ibolya, a Magyar Szó újságírója, az Üveggolyó nevű kulturális melléklet szerkesztője nem ment el a beszélgetésre. S ki hitte volna, korábban épp Gruikot kérték fel a vajdasági Előretolt Helyőrség főszerkesztésére.

A beszélgetés résztvevői szerint az Előretolt Helyőrség vajdasági megjelenése több okból problémás. Az első lapszám szinte titokban készült, politikai felhangja lett, több reménybeli szerzője el is utasította a periodika felkérését. Bár a szerkesztők hangsúlyozták, hogy közéleti témáknak nem akarnak helyet adni, a kiadványt mellékletként mégis egy közéleti napilaphoz, a Magyar Szóhoz csatolták, miközben a napilapnak már van két kulturális melléklete. Gruik Ibolya, akiről egyébként sokáig azt sem lehetett tudni egyértelműen, hogy részt vett a széphalmi találkozón, mivel az Orbánnal készített közös fotón megbújt a hátsó sorban, ezt írta a párbeszéd hiányosságairól a szervezőknek küldött levelében: „Igaz ugyan, hogy nem párbeszédre törekedtünk, hanem együttműködésre. Mert meggyőződésünk, hogy az irodalomban elsősorban szövegeknek kell párbeszédben lenniük egymással.”

Romániában és Magyarországon

Erdélyben gördülékenyebben mennek a dolgok. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) nevében Karácsonyi Zsolt írta alá a szép­hal­mi megállapodást. Megjegyzendő, hogy az EMIL-t 2006 és 2012 között hat évig a Demeterrel jó barátságot ápoló Orbán János Dénes vezette, illetve az is, hogy az erdélyi Előretolt Helyőrség mellékletet indulásakor Demeter szerkesztette, aki ráadásul terjesztőként is serénykedett: mind az erdélyi, mind a többi határon túli Előretolt Helyőrséget a nevéhez köthető Erdélyi Médiatér Egyesület – a Székelyhon-lapcsalád és a foter.ro kiadója – terjeszti. Az egyesület a magyar államtól 1,45 milliárd forintot kapott céljai megvalósítására. Tehát határon túli lapok gyakorlatilag ingyen kapnak egy irodalmi mellékletet, amit a magyar állam az Erdélyi Médiatér Egyesületen keresztül finanszíroz úgy, hogy a pénz elköltésére Demeternek saját bevallása szerint is van befolyása.

Demeter Szilárd, a PIM igazgatója

Demeter Szilárd, a PIM igazgatója

Fotó: MTI

A PIM-vezér a határon belüli írószervezetek között is egyfajta hídember-pozícióra gyúrt eredetileg. Igazgatói pályázata szerint a Károlyi-palotát felajánlaná székhelyként a Magyar Írószövetségnek, a Szépírók Társaságának, a József Attila Körnek, valamint a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-nek. Forrásaink szerint a magyar írószervezetekhez képest kimagasló állami támogatással kitömött tehetséggondozó írói, oktatói gyakran feltűnnek a PIM-ben. Mindeközben a József Attila Kör a folyamatosan apadó állami források – és az elnök alkalmatlansága – miatt mára gyakorlatilag megszűnt.

Az Írószövetség elnöke, Szentmártoni János jelenleg a magyarországi Előretolt Helyőrséget szerkeszti, lényegében Demeter alkalmazottjaként, a szövetség Bajza utcai székháza pedig pár hete vándorolt a PIM tulajdonába. A Szépírók Társaságának állami támogatása évek óta csökken, 2017-ben működésre mintegy 700 ezer, programtámogatásokra 33 millió forintot kaptak különböző forrásokból. A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft. tavaly 550 millió, az idén 1,4 milliárd forint közpénzt kapott, igaz, ez utóbbi két év működési költségeit fedezi.

Figyelmébe ajánljuk