Könyv

Julia Donaldson: Kvirtek és kvartok

Könyv

Távoli bolygón élnek a kvirtek és a kvartok. Hasonló, de mégis különböző lények, akik történetesen ősellenségek. Ám egy nap a piros kvart lány, Vali és a kék kvirt fiú, Vili megunva a sajátjaikhoz tartozást, egymástól függetlenül felfedező útra indulnak. És ahogy az a mesékben kell, véletlenül találkoznak. Megkedvelik egymást, másra sem vágynak, mint egymás társaságára, nincs ki­mond­va, de nyilván szerelmesek lesznek, vagy valami olyasmi. Nem számít a (nagy)szülői féltés, ahogy az sem, hogy ágyban vagy lyukakban alszanak, van-e hajuk vagy szarv a fejükön, netán antenna díszeleg ott, cipőt hordanak vagy mezítlábasok. Az űrbéli Rómeó és Júlia történet éppolyan fordulatokat vesz, mintha emberi lenne. Lévén gyerekmese, nincs halál, garantált a happy end. A családok most csak finoman, de utálkoznak, tiltanak, a különbségeket szörnyűségként állítják be, majd a fiatalok szökését követően kénytelenek együtt útra kelni, és bejárni az univerzum legkülönfélébb bolygóit, ahol furcsábbnál furcsább szerzetekkel találkoznak, csak hogy megleljék a kis szökevényeket.

Julia Donaldson egyszerű, bájos meséjét állandó illusztrátor társa, Axel Scheffler rajzai elevenítik meg most is. A kitalált világok apró részletei épp olyan szépek és különösek, mint maguk a mesealakok.
A kisgyerekeknek szánt, lapozó műfajú (szuper minőségű) mesekönyv letehetetlen: rövid, kevés (rímes) szövegét (remek fordításban) rejtett didaktika működteti, képeit pedig végtelenítve is lehetne nézegetni.

Fordította: Papp Gábor Zsigmond. Pagony, 2019, 32 oldal, 2490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.