Szántó T. Gábor

Kafka és a nyelvek

Kafka 100

  • Szántó T. Gábor
  • 2024. május 22.

Könyv

A Monarchia Prágáját, Franz Kafka környezetét jellemző multietnikus világ a Trianon utáni Magyarországról nézve alig elképzelhető. Kafka fiatalkorában 400 ezer cseh, 10 ezer német és 25 ezer zsidó polgár lakott a városban.

Az utóbbiak leginkább a német kultúrá­hoz kapcsolódtak, de anyanyelvnek a korabeli népszámlálási adatok szerint közülük 14 ezren a cseh nyelvet választották, s 11 ezren a németet. A német lakosság a 19. század végétől, a cseh nacionalizmus erősödésének hatására visszaszorult a városban.

Német, jiddis, cseh

Hermann Kafka, Franz apja anyanyelveként a cseh nyelvet adják meg az irodalomtörténészek, bár egyesek úgy vélik, jiddissel kevert németet beszéltek a családban. Hermann testvérei is német nevet kaptak, és német nyelvű zsidó iskolába jártak Wossekben, majd később, prágai üzletében Hermann – ahogy vevőinek többsége is – leginkább csehül beszélt, és tudomásul vette a cseh nemzeti érzések hangsúlyos megjelenését. Julie Löwy, Franz anyja Poděbradyban magasabb társadalmi státuszú családba született. Tanult dédnagyapa, melankolikus, öngyilkos dédnagymama, tífuszban elhalt nagymama, excentrikus, kivándorló nagybácsik: Julie-t elidegenedettebb, labilisabb rokonság vette körül, mint amilyen a természetes modorú, közvetlenebb apai család miliőjét jellemezte. Kafka a saját én-idegenségét, nyugtalanságát mindenesetre anyai örökségnek tartotta. Julie egyébként valószínűleg cseh iskolába járt és német házitanítója volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.