Szántó T. Gábor

Kafka és a nyelvek

Kafka 100

  • Szántó T. Gábor
  • 2024. május 22.

Könyv

A Monarchia Prágáját, Franz Kafka környezetét jellemző multietnikus világ a Trianon utáni Magyarországról nézve alig elképzelhető. Kafka fiatalkorában 400 ezer cseh, 10 ezer német és 25 ezer zsidó polgár lakott a városban.

Az utóbbiak leginkább a német kultúrá­hoz kapcsolódtak, de anyanyelvnek a korabeli népszámlálási adatok szerint közülük 14 ezren a cseh nyelvet választották, s 11 ezren a németet. A német lakosság a 19. század végétől, a cseh nacionalizmus erősödésének hatására visszaszorult a városban.

Német, jiddis, cseh

Hermann Kafka, Franz apja anyanyelveként a cseh nyelvet adják meg az irodalomtörténészek, bár egyesek úgy vélik, jiddissel kevert németet beszéltek a családban. Hermann testvérei is német nevet kaptak, és német nyelvű zsidó iskolába jártak Wossekben, majd később, prágai üzletében Hermann – ahogy vevőinek többsége is – leginkább csehül beszélt, és tudomásul vette a cseh nemzeti érzések hangsúlyos megjelenését. Julie Löwy, Franz anyja Poděbradyban magasabb társadalmi státuszú családba született. Tanult dédnagyapa, melankolikus, öngyilkos dédnagymama, tífuszban elhalt nagymama, excentrikus, kivándorló nagybácsik: Julie-t elidegenedettebb, labilisabb rokonság vette körül, mint amilyen a természetes modorú, közvetlenebb apai család miliőjét jellemezte. Kafka a saját én-idegenségét, nyugtalanságát mindenesetre anyai örökségnek tartotta. Julie egyébként valószínűleg cseh iskolába járt és német házitanítója volt.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk