Szántó T. Gábor

Kafka és a nyelvek

Kafka 100

  • Szántó T. Gábor
  • 2024. május 22.

Könyv

A Monarchia Prágáját, Franz Kafka környezetét jellemző multietnikus világ a Trianon utáni Magyarországról nézve alig elképzelhető. Kafka fiatalkorában 400 ezer cseh, 10 ezer német és 25 ezer zsidó polgár lakott a városban.

Az utóbbiak leginkább a német kultúrá­hoz kapcsolódtak, de anyanyelvnek a korabeli népszámlálási adatok szerint közülük 14 ezren a cseh nyelvet választották, s 11 ezren a németet. A német lakosság a 19. század végétől, a cseh nacionalizmus erősödésének hatására visszaszorult a városban.

Német, jiddis, cseh

Hermann Kafka, Franz apja anyanyelveként a cseh nyelvet adják meg az irodalomtörténészek, bár egyesek úgy vélik, jiddissel kevert németet beszéltek a családban. Hermann testvérei is német nevet kaptak, és német nyelvű zsidó iskolába jártak Wossekben, majd később, prágai üzletében Hermann – ahogy vevőinek többsége is – leginkább csehül beszélt, és tudomásul vette a cseh nemzeti érzések hangsúlyos megjelenését. Julie Löwy, Franz anyja Poděbradyban magasabb társadalmi státuszú családba született. Tanult dédnagyapa, melankolikus, öngyilkos dédnagymama, tífuszban elhalt nagymama, excentrikus, kivándorló nagybácsik: Julie-t elidegenedettebb, labilisabb rokonság vette körül, mint amilyen a természetes modorú, közvetlenebb apai család miliőjét jellemezte. Kafka a saját én-idegenségét, nyugtalanságát mindenesetre anyai örökségnek tartotta. Julie egyébként valószínűleg cseh iskolába járt és német házitanítója volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.