KÖNMYVMELLÉKLET - A könyves influenszerek világa

Kellő követőszám mellett

Könyv

Mire lehet jó egy gondosan kialakított Insta-oldal? Hogyan profitálhatunk a tiktokozásból? Minden ellenkező feltételezés dacára a digitális nemzedék a nyomtatott könyvek lelkes rajongója. Lehet-e ebből bevételt kovácsolni, vagy legalább karriert?

Jóllehet az olvasásra magányos tevékenységként gondolunk, a kortárs olvasók keresik egymás társaságát, szívesen vitatják meg kedvenc könyvük fordulatait, a hozzájuk kapcsolódó teóriáikat vagy cserélnek olvasási tippeket. A könyv­rajongók minden közösségi média felületén kialakították a saját világukat: a bookstagrammer (Instagram), a booktuber (You­Tube) és a booktokker (TikTok) közösségek erősek és aktívak. A platformok jellege miatt pedig a lehető legdemokratikusabban biztosítanak teret a véleményeknek és a bemutatkozásnak. Minden előzetes felkészültség vagy komoly felszerelés nélkül, akár egy telefonnal be lehet csatlakozni a tartalomgyártásba.

Az olvasott vagy bemutatott könyvek és műfajok az online személyiség részévé válnak, bizonyos csoportokhoz tartozást is jelezhetnek. Társaságok alakulnak ki az olvasmányok megvitatása, bizonyos szerzők, egyes műfajok vagy történetciklusok körül. Ezek a preferenciák sok esetben a tagok egész online jelenlétében tükröződnek, posztjaikban meghatározott stílus, színek, témák, kellékek használatával is megjelennek. Például a Dark Academia szubkultúra az angol egyetemek épületeit, egyenruháit, régies hangulatát tükröző fotókkal jelenik meg.

Ezek az informális csoportok azonban nemcsak társaságként szolgálhatnak, hanem közösségi nyomást is gyakorolhatnak. Könnyű belecsúszni a FoMO – fear of missing out – érzésébe, amikor úgy érzed, hogy kimaradsz valamiből például amiatt, mert egy könyvet még nem olvastál. Ez folyamatos fogyasztásra sarkall, a fogyasztást pedig egyre minőségibb tartalmakkal lehet ösztönözni, ami miatt a képek és a videók minősége is fontossá vált. Kell egy jobb telefon, lámpák és derítők a profibb hatás eléréséhez, sokan komolyabb fényképezőgépet, különféle objektíveket is vesznek. A játékosabb oldalon pedig végtelen a kellékek száma az antik írógéptől a teáscsészéken át az adott kötet szereplőit ábrázoló figurákig. Kínálnak előre gyártott háttereket is, amelyekből az olcsóbbak a nagymamáink viaszosvászon terítőjéhez hasonló anyagból készültek márványt vagy fafelületet utánzó nyomattal, de persze kaphatók valódi fa- és márványlapok. Oktatóvideók adnak tippeket az ízlésesen beállított fotók elkészítéséhez, bár a legtöbben inkább kísérleteznek, és a saját kárukon tanulják meg, hogy melyik folyadék fest úgy a felvételeken, mintha tea lenne, vagy hogyan lehet tökéletes képet lőni egy fényfüzérről.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.