KÖNMYVMELLÉKLET - A könyves influenszerek világa

Kellő követőszám mellett

Könyv

Mire lehet jó egy gondosan kialakított Insta-oldal? Hogyan profitálhatunk a tiktokozásból? Minden ellenkező feltételezés dacára a digitális nemzedék a nyomtatott könyvek lelkes rajongója. Lehet-e ebből bevételt kovácsolni, vagy legalább karriert?

Jóllehet az olvasásra magányos tevékenységként gondolunk, a kortárs olvasók keresik egymás társaságát, szívesen vitatják meg kedvenc könyvük fordulatait, a hozzájuk kapcsolódó teóriáikat vagy cserélnek olvasási tippeket. A könyv­rajongók minden közösségi média felületén kialakították a saját világukat: a bookstagrammer (Instagram), a booktuber (You­Tube) és a booktokker (TikTok) közösségek erősek és aktívak. A platformok jellege miatt pedig a lehető legdemokratikusabban biztosítanak teret a véleményeknek és a bemutatkozásnak. Minden előzetes felkészültség vagy komoly felszerelés nélkül, akár egy telefonnal be lehet csatlakozni a tartalomgyártásba.

Az olvasott vagy bemutatott könyvek és műfajok az online személyiség részévé válnak, bizonyos csoportokhoz tartozást is jelezhetnek. Társaságok alakulnak ki az olvasmányok megvitatása, bizonyos szerzők, egyes műfajok vagy történetciklusok körül. Ezek a preferenciák sok esetben a tagok egész online jelenlétében tükröződnek, posztjaikban meghatározott stílus, színek, témák, kellékek használatával is megjelennek. Például a Dark Academia szubkultúra az angol egyetemek épületeit, egyenruháit, régies hangulatát tükröző fotókkal jelenik meg.

Ezek az informális csoportok azonban nemcsak társaságként szolgálhatnak, hanem közösségi nyomást is gyakorolhatnak. Könnyű belecsúszni a FoMO – fear of missing out – érzésébe, amikor úgy érzed, hogy kimaradsz valamiből például amiatt, mert egy könyvet még nem olvastál. Ez folyamatos fogyasztásra sarkall, a fogyasztást pedig egyre minőségibb tartalmakkal lehet ösztönözni, ami miatt a képek és a videók minősége is fontossá vált. Kell egy jobb telefon, lámpák és derítők a profibb hatás eléréséhez, sokan komolyabb fényképezőgépet, különféle objektíveket is vesznek. A játékosabb oldalon pedig végtelen a kellékek száma az antik írógéptől a teáscsészéken át az adott kötet szereplőit ábrázoló figurákig. Kínálnak előre gyártott háttereket is, amelyekből az olcsóbbak a nagymamáink viaszosvászon terítőjéhez hasonló anyagból készültek márványt vagy fafelületet utánzó nyomattal, de persze kaphatók valódi fa- és márványlapok. Oktatóvideók adnak tippeket az ízlésesen beállított fotók elkészítéséhez, bár a legtöbben inkább kísérleteznek, és a saját kárukon tanulják meg, hogy melyik folyadék fest úgy a felvételeken, mintha tea lenne, vagy hogyan lehet tökéletes képet lőni egy fényfüzérről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.