KÖNMYVMELLÉKLET - A könyves influenszerek világa

Kellő követőszám mellett

Könyv

Mire lehet jó egy gondosan kialakított Insta-oldal? Hogyan profitálhatunk a tiktokozásból? Minden ellenkező feltételezés dacára a digitális nemzedék a nyomtatott könyvek lelkes rajongója. Lehet-e ebből bevételt kovácsolni, vagy legalább karriert?

Jóllehet az olvasásra magányos tevékenységként gondolunk, a kortárs olvasók keresik egymás társaságát, szívesen vitatják meg kedvenc könyvük fordulatait, a hozzájuk kapcsolódó teóriáikat vagy cserélnek olvasási tippeket. A könyv­rajongók minden közösségi média felületén kialakították a saját világukat: a bookstagrammer (Instagram), a booktuber (You­Tube) és a booktokker (TikTok) közösségek erősek és aktívak. A platformok jellege miatt pedig a lehető legdemokratikusabban biztosítanak teret a véleményeknek és a bemutatkozásnak. Minden előzetes felkészültség vagy komoly felszerelés nélkül, akár egy telefonnal be lehet csatlakozni a tartalomgyártásba.

Az olvasott vagy bemutatott könyvek és műfajok az online személyiség részévé válnak, bizonyos csoportokhoz tartozást is jelezhetnek. Társaságok alakulnak ki az olvasmányok megvitatása, bizonyos szerzők, egyes műfajok vagy történetciklusok körül. Ezek a preferenciák sok esetben a tagok egész online jelenlétében tükröződnek, posztjaikban meghatározott stílus, színek, témák, kellékek használatával is megjelennek. Például a Dark Academia szubkultúra az angol egyetemek épületeit, egyenruháit, régies hangulatát tükröző fotókkal jelenik meg.

Ezek az informális csoportok azonban nemcsak társaságként szolgálhatnak, hanem közösségi nyomást is gyakorolhatnak. Könnyű belecsúszni a FoMO – fear of missing out – érzésébe, amikor úgy érzed, hogy kimaradsz valamiből például amiatt, mert egy könyvet még nem olvastál. Ez folyamatos fogyasztásra sarkall, a fogyasztást pedig egyre minőségibb tartalmakkal lehet ösztönözni, ami miatt a képek és a videók minősége is fontossá vált. Kell egy jobb telefon, lámpák és derítők a profibb hatás eléréséhez, sokan komolyabb fényképezőgépet, különféle objektíveket is vesznek. A játékosabb oldalon pedig végtelen a kellékek száma az antik írógéptől a teáscsészéken át az adott kötet szereplőit ábrázoló figurákig. Kínálnak előre gyártott háttereket is, amelyekből az olcsóbbak a nagymamáink viaszosvászon terítőjéhez hasonló anyagból készültek márványt vagy fafelületet utánzó nyomattal, de persze kaphatók valódi fa- és márványlapok. Oktatóvideók adnak tippeket az ízlésesen beállított fotók elkészítéséhez, bár a legtöbben inkább kísérleteznek, és a saját kárukon tanulják meg, hogy melyik folyadék fest úgy a felvételeken, mintha tea lenne, vagy hogyan lehet tökéletes képet lőni egy fényfüzérről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.