KÖNMYVMELLÉKLET - A könyves influenszerek világa

Kellő követőszám mellett

Könyv

Mire lehet jó egy gondosan kialakított Insta-oldal? Hogyan profitálhatunk a tiktokozásból? Minden ellenkező feltételezés dacára a digitális nemzedék a nyomtatott könyvek lelkes rajongója. Lehet-e ebből bevételt kovácsolni, vagy legalább karriert?

Jóllehet az olvasásra magányos tevékenységként gondolunk, a kortárs olvasók keresik egymás társaságát, szívesen vitatják meg kedvenc könyvük fordulatait, a hozzájuk kapcsolódó teóriáikat vagy cserélnek olvasási tippeket. A könyv­rajongók minden közösségi média felületén kialakították a saját világukat: a bookstagrammer (Instagram), a booktuber (You­Tube) és a booktokker (TikTok) közösségek erősek és aktívak. A platformok jellege miatt pedig a lehető legdemokratikusabban biztosítanak teret a véleményeknek és a bemutatkozásnak. Minden előzetes felkészültség vagy komoly felszerelés nélkül, akár egy telefonnal be lehet csatlakozni a tartalomgyártásba.

Az olvasott vagy bemutatott könyvek és műfajok az online személyiség részévé válnak, bizonyos csoportokhoz tartozást is jelezhetnek. Társaságok alakulnak ki az olvasmányok megvitatása, bizonyos szerzők, egyes műfajok vagy történetciklusok körül. Ezek a preferenciák sok esetben a tagok egész online jelenlétében tükröződnek, posztjaikban meghatározott stílus, színek, témák, kellékek használatával is megjelennek. Például a Dark Academia szubkultúra az angol egyetemek épületeit, egyenruháit, régies hangulatát tükröző fotókkal jelenik meg.

Ezek az informális csoportok azonban nemcsak társaságként szolgálhatnak, hanem közösségi nyomást is gyakorolhatnak. Könnyű belecsúszni a FoMO – fear of missing out – érzésébe, amikor úgy érzed, hogy kimaradsz valamiből például amiatt, mert egy könyvet még nem olvastál. Ez folyamatos fogyasztásra sarkall, a fogyasztást pedig egyre minőségibb tartalmakkal lehet ösztönözni, ami miatt a képek és a videók minősége is fontossá vált. Kell egy jobb telefon, lámpák és derítők a profibb hatás eléréséhez, sokan komolyabb fényképezőgépet, különféle objektíveket is vesznek. A játékosabb oldalon pedig végtelen a kellékek száma az antik írógéptől a teáscsészéken át az adott kötet szereplőit ábrázoló figurákig. Kínálnak előre gyártott háttereket is, amelyekből az olcsóbbak a nagymamáink viaszosvászon terítőjéhez hasonló anyagból készültek márványt vagy fafelületet utánzó nyomattal, de persze kaphatók valódi fa- és márványlapok. Oktatóvideók adnak tippeket az ízlésesen beállított fotók elkészítéséhez, bár a legtöbben inkább kísérleteznek, és a saját kárukon tanulják meg, hogy melyik folyadék fest úgy a felvételeken, mintha tea lenne, vagy hogyan lehet tökéletes képet lőni egy fényfüzérről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.