KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Hálók és halászok

Takács Tibor: Ügynökök, informátorok, jelentések

Könyv

Harmincnégy év telt el a rendszerváltás egyik meghatározó mozzanata, a Dunagate-botrány, azaz a Kádár-kor belső elhárításának dekonspirálódása óta.

A közvélemény érdeklődése azóta sem lankadt, az izgalom fenntartásáról pedig rendre gondoskodtak az ancien régime állambiztonsági hagyatékát ellentmondásos módon kezelő kormányzatok, amelyek a múlt feltárásának csak azon formáit forszírozták, amelyek emlékezetpolitikai szempontból is alátámasztják saját történetmitológiájukat. (Ez kiemelten vonatkozik az Orbán-kormányok saját rendszert szülő ügyködésére.)

Takács Tibor a 2003-ban létrehozott, s az 1944. december 21. és 1990. február 24. között keletkezett politikai rendőrségi anyagok őrzésére rendeltetett Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Új könyvében nem csak friss kutatásainak önmagában is izgalmas eredményeit publikálta, de megkísérelte megvilágítani azt is, miért vált ki annyi kérdést és értetlenséget az ügynökakták helyzete. Már a bevezetőben leszögezi, hogy nem maga az iratnyilvánosság kérdése az aggályos, hiszen az állambiztonsági iratok most is nyilvánosak, kutathatók – ezért készülhetett el a szerző számos könyve is. Nagyobb gond például az, hogy a 2003-as törvény túl szűkre szabta a hálózati személy fogalmát, ezért a történész jószerivel le sem írhatja, hogy valaki ügynök volt, hiszen az illető nyomban perelhet, s az ítélkező bírák is rendre a törvény szövegét tartják fontosnak, nem a történészek szakvéleménynek is beillő kutatási eredményeit. Szintén a gondok között említi Takács az adatvédelmi szempontok túlzott, a múlt történészi feltárásának rovására történő érvényesítését – ami nem csak a III/III-as iratok kutatói számára okozhat galibát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.