Könyv

Kersti Kivirüüt: Okkultisták klubja

  • RIP
  • 2012. június 30.

Könyv

Ha észt iskolaigazgató lennék, páros lábbal rúgnám ki azt a történelemtanárt, aki a rábízott osztálynak kísértetekről, valósnak beállított népi hiedelmekről, paranormális jelenségekről regél. Kersti Kivirüüt egy dél-észtországi általános iskolában ezt teszi, s tapasztalatait regényes formában közre is adja.

Itt persze érdemes az írott szó és a valós tevékenység kódjait különválasztani, s ennek megfelelően ítélni. Kivirüüt ifjúsági fantasy regénye egy szerény írói tehetséggel megáldott történelem- és néprajzoktató első próbálkozása a... mire is? A történelem tantárgy megszerettetésére? Esetleg az olvasás mint tevékenység megkedveltetésére? Akárhogy is: csúfosan megbukott a tanárnő.

A történet szerint a Tartu közeli városka iskolás csoportja "felfedez" egy ősi sírt, aztán rémlátomások, lánccsörgetés, villámcsapások, átkok, tányértáncoltatás mentén bejelentkeznek ezer évről korábbról az ír druidák, akiknek vezetője újjászületik (!) az egyik nebulóban. Mindez a történelemtudomány forráskutatói lázától hajtva (nyomokban a krimi műfaji kódjaival), amitől még az ereklyevadász Tia Carrere is elpirulna kínjában. Főleg, hogy épp egy szereplő szájából hangzik el a regényben ábrázoltakkal gyökeresen ellentétes tétel: "A fizikai törvényszerűségekkel még a kísértetek és rémek sem vehetik fel a harcot." Persze ez egy mese, mondhatnánk, ami korszerűnek mutatja magát: cigiző, piáló, tetkót viselő diákok, akik tegezik a szabadelvű tanerőt, aki pár éve maga is punksérót viselt. Kis szerelem, óír ogam írás, titkok, kísértetek, történelmi, helyi és kelta legendák. A zavaros, ám nem túl bonyolult történet elbeszélésmódja faék-egyszerűségű. Jobban jártunk volna, ha a szerző az észt himnuszt a Yellow Submarine ritmusára éneklő fiatalok szokásaira fókuszált volna - regényében ugyanis ezek a legérdekesebb mozzanatok.

Fordította: Rácz Nóra. Metropolis Média, 2012, 206 oldal, 2490 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.