Könyv

Kersti Kivirüüt: Okkultisták klubja

  • RIP
  • 2012. június 30.

Könyv

Ha észt iskolaigazgató lennék, páros lábbal rúgnám ki azt a történelemtanárt, aki a rábízott osztálynak kísértetekről, valósnak beállított népi hiedelmekről, paranormális jelenségekről regél. Kersti Kivirüüt egy dél-észtországi általános iskolában ezt teszi, s tapasztalatait regényes formában közre is adja.

Itt persze érdemes az írott szó és a valós tevékenység kódjait különválasztani, s ennek megfelelően ítélni. Kivirüüt ifjúsági fantasy regénye egy szerény írói tehetséggel megáldott történelem- és néprajzoktató első próbálkozása a... mire is? A történelem tantárgy megszerettetésére? Esetleg az olvasás mint tevékenység megkedveltetésére? Akárhogy is: csúfosan megbukott a tanárnő.

A történet szerint a Tartu közeli városka iskolás csoportja "felfedez" egy ősi sírt, aztán rémlátomások, lánccsörgetés, villámcsapások, átkok, tányértáncoltatás mentén bejelentkeznek ezer évről korábbról az ír druidák, akiknek vezetője újjászületik (!) az egyik nebulóban. Mindez a történelemtudomány forráskutatói lázától hajtva (nyomokban a krimi műfaji kódjaival), amitől még az ereklyevadász Tia Carrere is elpirulna kínjában. Főleg, hogy épp egy szereplő szájából hangzik el a regényben ábrázoltakkal gyökeresen ellentétes tétel: "A fizikai törvényszerűségekkel még a kísértetek és rémek sem vehetik fel a harcot." Persze ez egy mese, mondhatnánk, ami korszerűnek mutatja magát: cigiző, piáló, tetkót viselő diákok, akik tegezik a szabadelvű tanerőt, aki pár éve maga is punksérót viselt. Kis szerelem, óír ogam írás, titkok, kísértetek, történelmi, helyi és kelta legendák. A zavaros, ám nem túl bonyolult történet elbeszélésmódja faék-egyszerűségű. Jobban jártunk volna, ha a szerző az észt himnuszt a Yellow Submarine ritmusára éneklő fiatalok szokásaira fókuszált volna - regényében ugyanis ezek a legérdekesebb mozzanatok.

Fordította: Rácz Nóra. Metropolis Média, 2012, 206 oldal, 2490 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.