Itt persze érdemes az írott szó és a valós tevékenység kódjait különválasztani, s ennek megfelelően ítélni. Kivirüüt ifjúsági fantasy regénye egy szerény írói tehetséggel megáldott történelem- és néprajzoktató első próbálkozása a... mire is? A történelem tantárgy megszerettetésére? Esetleg az olvasás mint tevékenység megkedveltetésére? Akárhogy is: csúfosan megbukott a tanárnő.
A történet szerint a Tartu közeli városka iskolás csoportja "felfedez" egy ősi sírt, aztán rémlátomások, lánccsörgetés, villámcsapások, átkok, tányértáncoltatás mentén bejelentkeznek ezer évről korábbról az ír druidák, akiknek vezetője újjászületik (!) az egyik nebulóban. Mindez a történelemtudomány forráskutatói lázától hajtva (nyomokban a krimi műfaji kódjaival), amitől még az ereklyevadász Tia Carrere is elpirulna kínjában. Főleg, hogy épp egy szereplő szájából hangzik el a regényben ábrázoltakkal gyökeresen ellentétes tétel: "A fizikai törvényszerűségekkel még a kísértetek és rémek sem vehetik fel a harcot." Persze ez egy mese, mondhatnánk, ami korszerűnek mutatja magát: cigiző, piáló, tetkót viselő diákok, akik tegezik a szabadelvű tanerőt, aki pár éve maga is punksérót viselt. Kis szerelem, óír ogam írás, titkok, kísértetek, történelmi, helyi és kelta legendák. A zavaros, ám nem túl bonyolult történet elbeszélésmódja faék-egyszerűségű. Jobban jártunk volna, ha a szerző az észt himnuszt a Yellow Submarine ritmusára éneklő fiatalok szokásaira fókuszált volna - regényében ugyanis ezek a legérdekesebb mozzanatok.
Fordította: Rácz Nóra. Metropolis Média, 2012, 206 oldal, 2490 Ft
