Könyv

Kersti Kivirüüt: Okkultisták klubja

  • RIP
  • 2012. június 30.

Könyv

Ha észt iskolaigazgató lennék, páros lábbal rúgnám ki azt a történelemtanárt, aki a rábízott osztálynak kísértetekről, valósnak beállított népi hiedelmekről, paranormális jelenségekről regél. Kersti Kivirüüt egy dél-észtországi általános iskolában ezt teszi, s tapasztalatait regényes formában közre is adja.

Itt persze érdemes az írott szó és a valós tevékenység kódjait különválasztani, s ennek megfelelően ítélni. Kivirüüt ifjúsági fantasy regénye egy szerény írói tehetséggel megáldott történelem- és néprajzoktató első próbálkozása a... mire is? A történelem tantárgy megszerettetésére? Esetleg az olvasás mint tevékenység megkedveltetésére? Akárhogy is: csúfosan megbukott a tanárnő.

A történet szerint a Tartu közeli városka iskolás csoportja "felfedez" egy ősi sírt, aztán rémlátomások, lánccsörgetés, villámcsapások, átkok, tányértáncoltatás mentén bejelentkeznek ezer évről korábbról az ír druidák, akiknek vezetője újjászületik (!) az egyik nebulóban. Mindez a történelemtudomány forráskutatói lázától hajtva (nyomokban a krimi műfaji kódjaival), amitől még az ereklyevadász Tia Carrere is elpirulna kínjában. Főleg, hogy épp egy szereplő szájából hangzik el a regényben ábrázoltakkal gyökeresen ellentétes tétel: "A fizikai törvényszerűségekkel még a kísértetek és rémek sem vehetik fel a harcot." Persze ez egy mese, mondhatnánk, ami korszerűnek mutatja magát: cigiző, piáló, tetkót viselő diákok, akik tegezik a szabadelvű tanerőt, aki pár éve maga is punksérót viselt. Kis szerelem, óír ogam írás, titkok, kísértetek, történelmi, helyi és kelta legendák. A zavaros, ám nem túl bonyolult történet elbeszélésmódja faék-egyszerűségű. Jobban jártunk volna, ha a szerző az észt himnuszt a Yellow Submarine ritmusára éneklő fiatalok szokásaira fókuszált volna - regényében ugyanis ezek a legérdekesebb mozzanatok.

Fordította: Rácz Nóra. Metropolis Média, 2012, 206 oldal, 2490 Ft


Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.