rés a présen

„Késésben vagyok”

  • rés a présen
  • 2023. június 28.

Könyv

Lugosi Viktória író

rés a présen: Mi késztetett anno az Ajvé című, 2000-ben megjelent első regényed megírására?

Lugosi Viktória: Mindig is író akartam lenni. Már hatévesen történeteket pötyögtem anyukám Erika írógépén. Csak túl szófogadó voltam. A szüleim a Nyugaton nevelkedtek, és akárhányszor szóba került a pályaválasztás, sorolták a magyar írókat, akik mind hírlapíróként kezdték. Ahhoz pedig a jogi pálya volt a legegyenesebb út. Így lettem jogi diplomával újságíró. A nagy hajtásban aztán mindenre volt idő, csak regényírásra nem. És amikor egy reggel bejelentették, hogy délután megszűnik a TV3, akkor egész éjjel gyászoltam, másnap leültem írni, és hat hónap múlva leadtam első regényemet, az Ajvét, amely már a harmadik kiadónál van, de már a hatodik vagy a hetedik kiadásnál tart. Mindent összevetve késésben vagyok. Van mit pótolni.

rap: A Kalligramnál most jelent meg az Akit itt felejtettek című regényed. Mi történt veled az elmúlt 23 év alatt?

LV: Nagyon jó volt az Ajvé kritikai fogadtatása. Akkoriban Alexander Brody nehezen döntötte el, hogy az elsőkönyveseknek odaítélendő díjat ki kapja. Ketten voltunk ott a díjkiosztón, végül Grecsó Krisztián kapta a Pletykaanyuért, ez igazán remek könyv, nemrég olvastam újra. Nagy volt rajtam a nyomás, mindenki azzal jött, hogy egy könyvet bárki tud írni, lássuk a másodikat. Akkor gyorsan írtam egy gyerekregényt, a Hümmögőt, amely IBBY-díjas lett. Utána született meg a Dafke, és hosszú idő elteltével a Vándorhomár. Aztán a pandémia segített abban, hogy felgyorsuljak, mert az Akit itt felejtettek már tavaly tavasszal készen volt, de végül csak most jelent meg. Egy kritikus azt mondta, hogy olyan, mintha minden könyvem ennek, a legújabbnak az előképe lenne. És igaza van.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.