Könyv

Legutóbb Babiczky Tibor talált rá a műfajra, egész pontosan annak angolszász vonalára, és 2011-ben megjelent kötetében, A jóemberekben jó pár balladát találunk, amelyek középpontjában elsősorban a bűn áll. A nálunk kevésbé alkalmazott francia, villoni vonal, bár nem vetette meg úgy metrumait, mint az – Arany János által is preferált – angolszász forma, Gáll Attila mégis ezzel kísérletezett a Napló az émelygésig című, 2000-es kötetében, ahol ezt olvashatjuk: „Csodálom, hogy férhet / ennyi magam egy tükörben? / Balade-ot már kettőt írtam, / s mintha vétkeznék, szűköltem”. Pál Sándor Attila Balladáskönyve is valami ilyesmire csodálkozik rá.

Jelentős 20. századi gondolkodók (Theodor W. Adorno, Hans-Georg Gadamer, Maurice Blanchot) szerint az irodalmi mű egyfajta tehetetlenségi erőként szegül szembe a befogadóval. Ezt a tehetetlenségi erőt allegorizálta a Nincstelenek Borbély Szilárdja, a Márk-változat Esterházyja, a Nárcisz készül Marno Jánosa. Barnás Ferenc eddigi életműve is ennek jegyé­ben íródott.

Az író, műfordító, Tandori Dezső alkotótársa és özvegye, a Tandori-hagyaték őrzője 77 éves volt.

Felvilágosult, részletes, empatikus, tabudöntögető, kamasz fiúknak szóló szexkézikönyv jelent meg immár magyarul is, amely közérthető stílusban, komplex módon, szépelgés vagy trágár szavak használata nélkül, a nyelvi buktatókat elkerülve, keresetlen őszinteséggel oszt meg gyakorlati tudásbázist a szexualitásról.

Utópiát vagy disztópiát írni hálás feladat. Az ember fogja magát, körülnéz a világban, egymás mellé pakolja a teljesen abszurd elemeket, és épít belőlük egy még képtelenebb jövőbeli világot, megfelelő arányban keverve az ismerősnek ható és a teljességgel bizarr részeket. A veszély ott leselkedik, ha túl sok van az egyikből vagy a másikból. Zágoni Balázs ügyesen lavíroz a két szélsőség között, Odaát című ifjúsági kalandregényében jól eltalálja ezeket az arányokat.

A megmentésre váró, passzív hercegnőkről és a gonosz, versengő mostohákról szóló történeteket egyre kevesebben olvassák fel szívesen lámpaoltás előtt. De kikerülhetjük-e ezeket a meséket, és mi lesz, ha a gyerekek nem találkoznak a hagyományos, gyógyítónak vélt szövegekkel?

Mintegy 300 könyv viseli a nevét, az eladott példányok meghaladják a 100 milliót – röviden így foglalható össze a Tesz-vesz város világát megalkotó Richard Scarry (1919–1994) több generációt jókedvre derítő munkássága. Halála után a Tesz-vesz birodalom kulcsai a fiához, ifjabb Richard Scarryhez, azaz Huckhoz kerültek. Őt Bécsben értük el telefonon.

Az elismerést a középgenerációhoz tartozó írók, költők, műfordítók vehetik majd át 2020 elejétől.