KÖNYVMELLÉKLET - Interjú

„Kívülről továbbra is vonzó”

Lutz Kleveman történész

Könyv

Nemrég jelent meg az idei év egyik legmeglepőbb kortárs történelmi könyve, amelyben a német szerző Lemberg különösen véres múltján keresztül ír a kelet-európai antiszemitizmusról, az ukrán nacionalizmusról, és persze a jelenleg is zajló háborúról.

Magyar Narancs: Miért éppen Lembergről írt könyvet?

Lutz Kleveman: A 2014-es események, a Majdan és a Krím annexiója nyomán Ukrajnáról akartam írni, sokszor jártam Kijevben újság­íróként, így jutottam el Lembergbe, ahol addig még soha nem jártam. És világos lett számomra, hogy Lemberg Ukrajna titkos fővárosa több szinten is. Az ukrán nacionalizmus központja, és egyúttal egy olyan város, ahol Európa egész modern történelme a lehető legfeszültebben koncentrálódott a Habsburgokkal, két világháborúval, totalitárius rendszerekkel, deportálásokkal és persze a holokauszttal. Minden egy városban összpontosult.

MN: Még mindig kevesen ismerik mélységében Lemberg múltját. Az ugyan érthető, hogy a szovjet uralom alatt miért nem beszéltek minderről, de az minek tudható be, hogy az elmúlt harminc évben sem dolgozták fel mindezt igazán?

LK: Senkinek nem állt érdekében. A szovjetek által elkövetett rémtettek nem voltak részei a szovjet narratívának, de ugyanígy a náci bűntettek sem. A független Ukrajna megszületésekor az 1990-es években az ukránok sem feszegették a múltat, hiszen akkor beszélni kellett volna az ukránok második világháborús kollaborációjáról a nácikkal. Egyszerűbb volt a szőnyeg alá söpörni a szörnyűségeket. De az is fontos tény, hogy pár történészt leszámítva senki nem is tudott minderről. Az 1940-es években teljesen lecserélődött a város lakossága. Rengeteg emlék és tudás tűnt el innen, a zsidó és a lengyel lakosság egészét megölték vagy deportálták, de nagyon sok eredetileg itt élő ukránt is. A második világháború után tehát új emberek lakták már a várost, sok orosz és kelet-ukrán, ők pedig semmit nem tudtak arról sem, hogy ezt a várost korábban nagyrészt lengyelek és zsidók lakták. Nemcsak elásták a múltat, de el is felejtették. Számomra is óriási kihívás volt a múlt feltárása és a tények előásása a csend sok-sok rétege alól.

MN: A könyvében említi, hogy ukrán történészek sokszor ellenségesen reagáltak például a lembergi pogromokra irányuló kérdésre. A könyve megjelenése óta kapott ilyen reakciókat?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.