KÖNYVMELLÉKLET - Interjú

„Kívülről továbbra is vonzó”

Lutz Kleveman történész

Könyv

Nemrég jelent meg az idei év egyik legmeglepőbb kortárs történelmi könyve, amelyben a német szerző Lemberg különösen véres múltján keresztül ír a kelet-európai antiszemitizmusról, az ukrán nacionalizmusról, és persze a jelenleg is zajló háborúról.

Magyar Narancs: Miért éppen Lembergről írt könyvet?

Lutz Kleveman: A 2014-es események, a Majdan és a Krím annexiója nyomán Ukrajnáról akartam írni, sokszor jártam Kijevben újság­íróként, így jutottam el Lembergbe, ahol addig még soha nem jártam. És világos lett számomra, hogy Lemberg Ukrajna titkos fővárosa több szinten is. Az ukrán nacionalizmus központja, és egyúttal egy olyan város, ahol Európa egész modern történelme a lehető legfeszültebben koncentrálódott a Habsburgokkal, két világháborúval, totalitárius rendszerekkel, deportálásokkal és persze a holokauszttal. Minden egy városban összpontosult.

MN: Még mindig kevesen ismerik mélységében Lemberg múltját. Az ugyan érthető, hogy a szovjet uralom alatt miért nem beszéltek minderről, de az minek tudható be, hogy az elmúlt harminc évben sem dolgozták fel mindezt igazán?

LK: Senkinek nem állt érdekében. A szovjetek által elkövetett rémtettek nem voltak részei a szovjet narratívának, de ugyanígy a náci bűntettek sem. A független Ukrajna megszületésekor az 1990-es években az ukránok sem feszegették a múltat, hiszen akkor beszélni kellett volna az ukránok második világháborús kollaborációjáról a nácikkal. Egyszerűbb volt a szőnyeg alá söpörni a szörnyűségeket. De az is fontos tény, hogy pár történészt leszámítva senki nem is tudott minderről. Az 1940-es években teljesen lecserélődött a város lakossága. Rengeteg emlék és tudás tűnt el innen, a zsidó és a lengyel lakosság egészét megölték vagy deportálták, de nagyon sok eredetileg itt élő ukránt is. A második világháború után tehát új emberek lakták már a várost, sok orosz és kelet-ukrán, ők pedig semmit nem tudtak arról sem, hogy ezt a várost korábban nagyrészt lengyelek és zsidók lakták. Nemcsak elásták a múltat, de el is felejtették. Számomra is óriási kihívás volt a múlt feltárása és a tények előásása a csend sok-sok rétege alól.

MN: A könyvében említi, hogy ukrán történészek sokszor ellenségesen reagáltak például a lembergi pogromokra irányuló kérdésre. A könyve megjelenése óta kapott ilyen reakciókat?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.