Holt lelkek és torz lények

Klasszikus rémtörténetek

  • Svébis Bence
  • 2012. február 20.

Könyv

 


Erre mondják, hogy még ingyen sem kéne. Ráadásul én még ajándékba se adnám, pedig a külcsín éppen ezt sugallja. A vaskos, reprezentatív kötet szinte csalogatja a tekintetet, ám csalóka, mint egy valóságosnak hitt kísértetfotó. A koncepció dicséretes, egybegyűjtve találjuk itt az angolszász romantika, vagyis elsősorban a 19. század szörnyszülöttjeit: holt lelkek és torz lények formájában inkarnálódik a félelem. A kivitelezés azonban végletesen elhibázott. A legtöbb történet ugyanis csonka, csak részleteket olvashatunk belőlük. Több nagyregény is kóstoltatja magát, de nem ad eleget, így igaz, hogy továbbolvasásra késztet, ezáltal azonban e könyv közelebb áll egyfajta - sajnos még mindig divatját élő - "35 rémtörténet, amit olvasnod kell, mielőtt meghalsz" jellegű kiadványhoz, mintsem egy normális rémhistória-gyűjteményhez. Résnyire tárja csak azt az ajtót, melyen be szeretnénk lépni.

Az összeválogatott művek többsége még rendben is volna, jól megfér itt egymás mellett kísértet, vámpír, múmia és élőhalott; Carmilla, Drakula, Hyde és a nagyravágyó Victor doktor. De hogy mit keres itt Doyle-tól A Sátán kutyája, rejtély. Ott van benne a rém, persze, de ez detektívtörténet, nem síron túli sztori. Ha már Doyle, akkor rögtön ott A köd birodalma. Abban aztán csak úgy süvít a spiritizmus, és fröcsög az ektoplazma. Azt pedig végképp nem látom tisztán, miért hivalkodik a könyv végén egy - a tartalomjegyzékben egyébiránt fel sem tüntetett - Villon-ballada részlete.

Fordította: Béresi Csilla. Ventus Libro Kiadó, 2011, 512 oldal, 4800 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.