Holt lelkek és torz lények

Klasszikus rémtörténetek

  • Svébis Bence
  • 2012. február 20.

Könyv

 


Erre mondják, hogy még ingyen sem kéne. Ráadásul én még ajándékba se adnám, pedig a külcsín éppen ezt sugallja. A vaskos, reprezentatív kötet szinte csalogatja a tekintetet, ám csalóka, mint egy valóságosnak hitt kísértetfotó. A koncepció dicséretes, egybegyűjtve találjuk itt az angolszász romantika, vagyis elsősorban a 19. század szörnyszülöttjeit: holt lelkek és torz lények formájában inkarnálódik a félelem. A kivitelezés azonban végletesen elhibázott. A legtöbb történet ugyanis csonka, csak részleteket olvashatunk belőlük. Több nagyregény is kóstoltatja magát, de nem ad eleget, így igaz, hogy továbbolvasásra késztet, ezáltal azonban e könyv közelebb áll egyfajta - sajnos még mindig divatját élő - "35 rémtörténet, amit olvasnod kell, mielőtt meghalsz" jellegű kiadványhoz, mintsem egy normális rémhistória-gyűjteményhez. Résnyire tárja csak azt az ajtót, melyen be szeretnénk lépni.

Az összeválogatott művek többsége még rendben is volna, jól megfér itt egymás mellett kísértet, vámpír, múmia és élőhalott; Carmilla, Drakula, Hyde és a nagyravágyó Victor doktor. De hogy mit keres itt Doyle-tól A Sátán kutyája, rejtély. Ott van benne a rém, persze, de ez detektívtörténet, nem síron túli sztori. Ha már Doyle, akkor rögtön ott A köd birodalma. Abban aztán csak úgy süvít a spiritizmus, és fröcsög az ektoplazma. Azt pedig végképp nem látom tisztán, miért hivalkodik a könyv végén egy - a tartalomjegyzékben egyébiránt fel sem tüntetett - Villon-ballada részlete.

Fordította: Béresi Csilla. Ventus Libro Kiadó, 2011, 512 oldal, 4800 Ft

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.