könyv - CHARLES BUKOWSKI: A SEMMITÕL DÉLRE

  • - klór -
  • 2009. október 1.

Könyv

A "vén kujon" 1973-ban megjelent novellagyűjteményének alcíme (Stories of the Buried Life) hiányzik ugyan a most megjelent magyar kiadásból, de mint minden Bukowski-mű elé, ide is "természetesen" odaérthető. Ugyanis a szövegek maguk mondják ki, hogy szerzőnk összes írása a nyomorúságos, kisszerű, eltemetett élet(ek)ről szól, mely(ek)nek szereplői megalázott, szerencsétlen alakok, akik bár tisztában vannak helyzetükkel, olykor mégis olcsó és kicsinyes illúziókba, afféle élethazugságokba merülnek.

A "vén kujon" 1973-ban megjelent novellagyûjteményének alcíme (Stories of the Buried Life) hiányzik ugyan a most megjelent magyar kiadásból, de mint minden Bukowski-mû elé, ide is "természetesen" odaérthetõ. Ugyanis a szövegek maguk mondják ki, hogy szerzõnk összes írása a nyomorúságos, kisszerû, eltemetett élet(ek)rõl szól, mely(ek)nek szereplõi megalázott, szerencsétlen alakok, akik bár tisztában vannak helyzetükkel, olykor mégis olcsó és kicsinyes illúziókba, afféle élethazugságokba merülnek. Eme "félvilág" (Bukowski ezért a kifejezésért alighanem leütne) díszletei és kellékei az állandó pénzzavar, a rosszabbnál rosszabb alkalmi munkák, az ócska italok és a kiégett, nem ritkán prostituált nõk.

Jelen kötet huszonhét (és nem huszonkilenc, mint a fülszöveg állítja) novellájában sorra visszaköszönnek a szerzõ állandó témái; jellemzõen itt is a pia és a pina körül szervezõdnek a történetek, s gyakran befigyel a szerzõ kedvenc alteregója, Henry Chinaski is. Sõt olyan konkrét motívumok is feltûnnek e novellákban, melyek kifejtettebben megjelentek Bukowski késõbbi regényeiben (például a Tótumfaktumban és a szerencsétlen magyar címû A kezdõben). Az írások stílusa, poétikai megoldásai is a megszokottak; prózai minimalizmus felé hajló, ám gyakran lírai betétekkel operáló, "bukowskis szövegek" ezek, melyek szerkezetükben és történetvezetésükben mintegy mimetikusan leképzik a fentebb körülírt "félvilági" létet. E szempontból viszont kilóg a sorból a Maja Thurup címû novella, melynek lekerekítettsége, zártsága inkább idézi a klasszikus prózai megoldásokat, mint a mindenféle szabályra vagy kötöttségre fittyet hányó szerzõéit.

És igen, a magyarul eddig megjelent Bukowski-mûvek közül e kötet egyik novellájában találkozhatunk elõször az öngyilkosság komoly fontolgatásával. "Légy erõs, bébi, õrült egy világ ez."

Fordította: Pritz Péter. Cartaphilus, 2009, 248 oldal, 3000 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.