könyv - Kondor Vilmos: Budapest romokban

  • Svébis Bence
  • 2011. június 30.

Könyv

Hálás lehet a populáris irodalom Kondornak, hogy kitöltve a mûfaji regiszteren tátongó rést, szinte a semmibõl megteremtette a magyar krimi zsánerét. Az évtizedek óta tartó próbálkozásokat követõen 2008-ban - a Budapest noir megjelenésével - végre a klasszikus detektívek panoptikumában üdvözölhettük Gordon Zsigmond bûnügyi zsurnalisztát.

A hazai történelmen átívelõ regénysorozat negyedik kötete 1946 nyarán játszódik, a világháború sokkjából ocsúdó Budapesten. A nyilasok elhagyták, a szovjetek éppen birtokba veszik a várost. Ebbõl a közegbõl indul meg az ezúttal több szálon is futó cselekmény: lemészárolt orosz katonák az Oktogonon, felismerhetetlenségig ösz-szeégett merénylõ, öngyilkosságnak álcázott gyilkosság a Markóban, bûnbandáktól elsíbolt vagyonok. Kusza és zavaros a történet, ráadásul folyton-folyvást elakad, ritmusát veszti. "Nem mûködik semmi" - állapítja meg keserûen az újságíró. Nem, valóban nem. Itt minden zilált, romos, nem áll össze egésszé. Ahogyan a város, úgy Zsigmond is darabokban van. Hátába repesz fúródott, bal karját alig bírja mozgatni, egzisztenciája megtört, ismerõsei, kapcsolatai megbízhatatlanok vagy még rosszabb: halottak. Lesújtó helyzetképet fest a szerzõ, ám sajnos a bûnügyi szál rovására. A Kondor-regények egyik nagy bravúrja a kiváló korrajz, a valós történelmi térbe ejtett fiktív karakterek mozgatása. Most azonban nincs hova mozogni, a cselekmény alig csordogál a történelmi tabló medrében. Úgy kerülünk egyre közelebb a megoldáshoz, hogy minden nyom csak zavarba ejt, elbizonytalanít, míg meg nem érkezünk a végkifejletig, mely meg nem alapozott grandiózusságával sajnos jelentéktelenné silányul. A markáns hard-boiled stílus elveszett, a dramaturgiát maga alá temeti a nosztalgia, s ezt a könyvet már csak a megrögzött rajongók fogják igazán élvezni. Esetleg még a várostörténészek.

Agave, 2011, 272 oldal, 2980 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.