LANCZKOR GÁBOR: HÉTSARKÚKÖNYV

  • - urfi -
  • 2011. június 30.

Könyv

Lanczkor Gábor Hétsarkúkönyv című gyűjteményét terjedelme és összetettsége miatt nehéz végigolvasni, szemezgetni a versek közül viszont nem igazán érdemes.

Ugyanabból az okból: a benne szereplõ történetek (Berzsenyi és a Sághegy, Amrita Sher-Gil indo-magyar festõnõ és India, s e két nagy egységet átszövõ szerelmi szál), a kultúrtörténeti utalások és mûvészetelméleti játékok, a több versen át élesedõ képek és a szerzõ fotói kivételesen okosan és szervesen (és csak néha erõltetetten) fonódnak össze és építik egymást. Szétszálazásukba bele se kezdek - mutatok inkább egy kedvencet, az a címe: '. "Egymás után két délszláv nyelvben voltam hímnemû két szerelmemnek." Finom, lírai kezdés, amely az életmû korábbi darabjait hozza játékba, mint a kötet számos szöveghelye. "Ezek után melletted, mint tiszta õ, lényegében lett az androgünitással a magyarságom azonos." A nemiség bonyolultsága, már megint, és egy imponálóan merész társítás: kétnemûség és magyarság. "Míg a nemiségünk kontúrjait amúgy is elkeni két izzadt lélek, ahogy egymáson-egymásból ki-be járunk, a magyar lélek. Amely a szabad akaratnál megakadva, hogy védekezzünk a terhességed ellen, mégiscsak az isteni szféra felé hajt bennünket fölfelé az állati ösztöntõl." Azért az utóbbi ötven évben ritkán olvastuk tisztességes versben a "magyar lélek" összetételt. Amely itt ráadásul az isteni szféra felé hajt! De ezt a lehetetlen pátoszt a szöveg egy szép kétértelmûséggel és egy frivol képpel elegyíti - az egyik minõség tartja a másikat, hitelesíti és gazdagítja. És ez csak felvezeti a befejezést, ezt a Lanczkorra oly jellemzõ, regiszterkeverõ zárlatot, amely egyszerre torokszorítóan éles, majdnem szépelgõsen elemelt, és felszabadítóan perverz. "Lehetnének ilyenkor ezek egy internetes animalsex-oldalon éles közelképpé tisztulva egy fehér szõrû kentaur és egy templomi szûz genitáliái is. Abból sincs gyerek." Na, ilyesmi versekbõl van még a kötetben vagy nyolcvan.

Kalligram, 2011, 176 oldal, 2000 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.