Ugyanabból az okból: a benne szereplõ történetek (Berzsenyi és a Sághegy, Amrita Sher-Gil indo-magyar festõnõ és India, s e két nagy egységet átszövõ szerelmi szál), a kultúrtörténeti utalások és mûvészetelméleti játékok, a több versen át élesedõ képek és a szerzõ fotói kivételesen okosan és szervesen (és csak néha erõltetetten) fonódnak össze és építik egymást. Szétszálazásukba bele se kezdek - mutatok inkább egy kedvencet, az a címe: '. "Egymás után két délszláv nyelvben voltam hímnemû két szerelmemnek." Finom, lírai kezdés, amely az életmû korábbi darabjait hozza játékba, mint a kötet számos szöveghelye. "Ezek után melletted, mint tiszta õ, lényegében lett az androgünitással a magyarságom azonos." A nemiség bonyolultsága, már megint, és egy imponálóan merész társítás: kétnemûség és magyarság. "Míg a nemiségünk kontúrjait amúgy is elkeni két izzadt lélek, ahogy egymáson-egymásból ki-be járunk, a magyar lélek. Amely a szabad akaratnál megakadva, hogy védekezzünk a terhességed ellen, mégiscsak az isteni szféra felé hajt bennünket fölfelé az állati ösztöntõl." Azért az utóbbi ötven évben ritkán olvastuk tisztességes versben a "magyar lélek" összetételt. Amely itt ráadásul az isteni szféra felé hajt! De ezt a lehetetlen pátoszt a szöveg egy szép kétértelmûséggel és egy frivol képpel elegyíti - az egyik minõség tartja a másikat, hitelesíti és gazdagítja. És ez csak felvezeti a befejezést, ezt a Lanczkorra oly jellemzõ, regiszterkeverõ zárlatot, amely egyszerre torokszorítóan éles, majdnem szépelgõsen elemelt, és felszabadítóan perverz. "Lehetnének ilyenkor ezek egy internetes animalsex-oldalon éles közelképpé tisztulva egy fehér szõrû kentaur és egy templomi szûz genitáliái is. Abból sincs gyerek." Na, ilyesmi versekbõl van még a kötetben vagy nyolcvan. Kalligram, 2011, 176 oldal, 2000 Ft *****
LANCZKOR GÁBOR: HÉTSARKÚKÖNYV
Lanczkor Gábor Hétsarkúkönyv című gyűjteményét terjedelme és összetettsége miatt nehéz végigolvasni, szemezgetni a versek közül viszont nem igazán érdemes.
