Szále László: Kitörők

  • B. I.
  • 2010. március 18.

Könyv

Tizenöt cigány származású emberrel készített interjút Szále László: a közös bennük, hogy valamennyien sikeresek a pályájukon, legyenek volt vagy jelenlegi magas beosztású közhivatalnokok (mint például Kállai Ernő ombudsman vagy Daróczi Dávid exkormányszóvivő), művészek (például Palya Bea, Szakcsi Lakatos Béla vagy Jónás Judit), sportolók (Pisont István), netán fegyveres testületek tisztjei (Jóni Tibor honvéd ezredes, Makula György rendőr őrnagy).

A beérkezésig vezető út persze eltérő: van, aki az átlagember számára elképzelhetetlen mélyszegénységből küzdötte föl magát, és van, aki eleve jobb pozícióból startolt. Akadnak, akiket már gyermekkorukban megbélyegeztek származásuk miatt, néhányuknak viszont mindvégig szerencséjük volt, mert mindegyik életszakaszukban befogadó közegben mozoghattak; és a legtöbbjük kölyökkorát már-már mesei nagymamafigurák aranyozták be. Nagy közös történetet ugyanakkor senki ne várjon: cigány származású individuumok mesélnek önmagukról és cigányságukról, utóbbiról majd' mindig megkapó egyszerűséggel, továbbá úgy és annyit beszélnek kisebbségi helyzetükről, ahogyan és amennyit normális helyeken erről értekezni szokás. A riportkötetben ez a természetesség a legrokonszenvesebb. Mindenesetre jó tudni, hogy Magyarországon ilyen sorsok is vannak - főleg, hogy manapság jobbára olyan történetekkel találkozni, amelyekben a tehetség, a kitartás, a konok akarat sem képes ellensúlyozni azt, ha valaki cigánynak született.

Kornétás, 2009, 188 oldal, ármegjelölés nélkül


 

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."