Szále László: Kitörők

  • B. I.
  • 2010. március 18.

Könyv

Tizenöt cigány származású emberrel készített interjút Szále László: a közös bennük, hogy valamennyien sikeresek a pályájukon, legyenek volt vagy jelenlegi magas beosztású közhivatalnokok (mint például Kállai Ernő ombudsman vagy Daróczi Dávid exkormányszóvivő), művészek (például Palya Bea, Szakcsi Lakatos Béla vagy Jónás Judit), sportolók (Pisont István), netán fegyveres testületek tisztjei (Jóni Tibor honvéd ezredes, Makula György rendőr őrnagy).

A beérkezésig vezető út persze eltérő: van, aki az átlagember számára elképzelhetetlen mélyszegénységből küzdötte föl magát, és van, aki eleve jobb pozícióból startolt. Akadnak, akiket már gyermekkorukban megbélyegeztek származásuk miatt, néhányuknak viszont mindvégig szerencséjük volt, mert mindegyik életszakaszukban befogadó közegben mozoghattak; és a legtöbbjük kölyökkorát már-már mesei nagymamafigurák aranyozták be. Nagy közös történetet ugyanakkor senki ne várjon: cigány származású individuumok mesélnek önmagukról és cigányságukról, utóbbiról majd' mindig megkapó egyszerűséggel, továbbá úgy és annyit beszélnek kisebbségi helyzetükről, ahogyan és amennyit normális helyeken erről értekezni szokás. A riportkötetben ez a természetesség a legrokonszenvesebb. Mindenesetre jó tudni, hogy Magyarországon ilyen sorsok is vannak - főleg, hogy manapság jobbára olyan történetekkel találkozni, amelyekben a tehetség, a kitartás, a konok akarat sem képes ellensúlyozni azt, ha valaki cigánynak született.

Kornétás, 2009, 188 oldal, ármegjelölés nélkül


 

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.