Szále László: Kitörők

  • B. I.
  • 2010. március 18.

Könyv

Tizenöt cigány származású emberrel készített interjút Szále László: a közös bennük, hogy valamennyien sikeresek a pályájukon, legyenek volt vagy jelenlegi magas beosztású közhivatalnokok (mint például Kállai Ernő ombudsman vagy Daróczi Dávid exkormányszóvivő), művészek (például Palya Bea, Szakcsi Lakatos Béla vagy Jónás Judit), sportolók (Pisont István), netán fegyveres testületek tisztjei (Jóni Tibor honvéd ezredes, Makula György rendőr őrnagy).

A beérkezésig vezető út persze eltérő: van, aki az átlagember számára elképzelhetetlen mélyszegénységből küzdötte föl magát, és van, aki eleve jobb pozícióból startolt. Akadnak, akiket már gyermekkorukban megbélyegeztek származásuk miatt, néhányuknak viszont mindvégig szerencséjük volt, mert mindegyik életszakaszukban befogadó közegben mozoghattak; és a legtöbbjük kölyökkorát már-már mesei nagymamafigurák aranyozták be. Nagy közös történetet ugyanakkor senki ne várjon: cigány származású individuumok mesélnek önmagukról és cigányságukról, utóbbiról majd' mindig megkapó egyszerűséggel, továbbá úgy és annyit beszélnek kisebbségi helyzetükről, ahogyan és amennyit normális helyeken erről értekezni szokás. A riportkötetben ez a természetesség a legrokonszenvesebb. Mindenesetre jó tudni, hogy Magyarországon ilyen sorsok is vannak - főleg, hogy manapság jobbára olyan történetekkel találkozni, amelyekben a tehetség, a kitartás, a konok akarat sem képes ellensúlyozni azt, ha valaki cigánynak született.

Kornétás, 2009, 188 oldal, ármegjelölés nélkül


 

Figyelmébe ajánljuk

Grúzia nem Belarusz, de a helyzet eldurvulhat

Egyáltalán nem reménytelen a grúziai Európa-párti ellenzék törekvése, hogy kiszabadítsák az országot Putyin karmai közül, írja Bernard Guetta. A francia EP-képviselő a múlt héten egy néppárti-szociáldemokrata-liberális-zöldpárti küldöttség tagjaként a kaukázusi országba utazott, hogy tüntetőkkel, Európa- és oroszpárti politikusokkal és civil szervezetekkel találkozzon.