Könyv + CD - Fantomhangok - Darkó István: A következő pillanatban. Macskarádió

  • Parászka Boróka
  • 2009. február 12.

Könyv

Darkó István. Nem, ez nem álnév. Nem olcsó poén Donnie Darko nevének margójára. Ahogy a frissen (újból, részben pedig először) megjelent kötet sem újrajátszása az úgynevezett kultfilmnek a nyolcvanas évek abszurdan sötét amerikai kisvárosáról, az időn és megszokott viszonyokon-kapcsolatokon kívül élő kamasz ijesztő-szórakoztató magán- és közvilágáról.

Ez a kötet (amelynek első része, A következő pillanatban 1981-ben jelent meg Bukarestben, a Kriterion Kiadó gondozásában, második része, a Macskarádió pedig először olvasható hanganyagról átírt formában) egy teljesen más képzeletbeli város groteszk, sötét, halálba és halállal játszó figuráival poénkodik.

Darkó István valóságos személy és név; ehhez a névhez végzetes személyiség és életmű kötődik. Tulajdonosa 1954-től viselte ezt a sokat sejtető nevet Kolozsváron, majd Nagyváradon, 1982-ben, huszonnyolc éves korában bekövetkezett - abszurd, váratlan - haláláig. Ismertté - már amennyire a korabeli romániai viszonyok között ez a szó jelenthetett bármit is - színészként lett a nagyváradi Szigligeti Ede társulatnál. Kevésbé ismert és jegyzett működése azonban sajátos műfajt teremtett: ő működtette a Macskarádiót, a hangszalagra rögzített, beavatottak számára elérhető és hallgatható hangjátékfolyamot. A nyolcvanas évek legelején főként Kolozsváron és Marosvásárhelyen elérhető hangfelvételek - amelyek akkor izgalomban tartották Darkó generációját - nem egyszerűen abszurd párbeszédeket és párbeszédtöredékeket, lazán összefűzött, de annál szigorúbban dekódolható és frenetikusabban élvezhető poénokat tartalmaztak. A Macskarádió körülbelül úgy működött, mint egy kalózrádió. Nem sugárzott ugyan bemérhetetlen helyekről és nem volt fogható egyszerű rádió-vevőkészülékkel, de pimaszul jól hangzott azon beavatottak számára, akikhez eljutott ez a különös szamizdat kiadvány, a kóbor magnószalag. Szöveglenyomatokat és hanglenyomatokat tartalmazott egy ma már rekonstruálhatatlan világból, amelyeket még viccesebbé és félelmetesebbé tett a rögzítés primitív, zajszennyezett technikája. Darkó nem rádiójátékot írt, nem szövegeket mondott fel magnószalagra: hangokat gyűjtött, hangokkal játszott egy olyan korszakban, amelyet a hallgatózás, az elhallgatás, a lehallgatás határozott meg. A gyűjtésbe minden beletartozott a vonatkerekek csikorgásától a madárhangokig, a szigorúan ellenőrzött hangsúlyokig, a sistergésektől és zörejektől a jól megkomponált, teátrális dikcióig. A visszaemlékezések szerint mániákusan gyűjtötte egy magnóval és egy mikrofonnal a korszak hangjait, és a leglehetetlenebb körülmények között rögzítette azokat (tehervonatra kapaszkodva, csirkeólba bebújva, kutyalihegést letapogatva). Ezekből az ellesett, elcsent hangokból és hangsúlyokból álltak össze a Darkó által prezentált különös szituációk, egyszerre vicces és rémisztő jelenetek. A napi érintkezések gyökei. Mondhatni Karinthy és Örkény után szabadon, no de hát ez a határozó nem illik a jelzett korhangulatba. A történet, ha van ilyen, sajátos - hangjáték esetében hülyén hangzik, de ide illik - roadmovie Darkó különböző hangjaira komponálva. A konfliktus Marvédék és Raktáksáék között tör ki (előbbiek le akarják gépfegyverezni utóbbiakat, utóbbiak fel akarják robbantani előbbieket). Színre lép még Ûrzalóntórflégenter és aszszisztense, Gégei Rudolf vágányfelügyelő, továbbá megismerkedhetünk a korabeli paparazzo hangjával: Groóval. A Macskarádió hangszalagjaiból a karakterek és az ebben a különös hangvilágban létesülő szituációk aztán átköltöztek papírra, immár önálló írott életet kezdtek élni. Beláthatóvá vált a város, amelyben az emberek "nem gonoszak, kivéve a gonoszokat": elkezdtek nyüzsögni a lakók: Entejómit Ijők, Gégéi Rudolf, Gégemtettem Gekkegéje, Berhadwieleneszkowicky Ottokár, Mélies (Akinek Garázsa Van), Répessy ezredes, Rágnér (Akinek Nincs Gégéje), Hullay professzor, Mühzák és társa, Séfort, Ivésle és Szénégető Henrik(ék). Azért sorolom ilyen hoszszan, mert a nevek tulajdonképpen maguk a történetek, Darkó igencsak igénybe vette és megdolgoztatta olvasói fantáziáját. A lassan harminc éve megjelent vékonyka kötet és a fű alatt terjedő hangszalagok fontos emlék azon keveseknek, akik ismerték ezt a különös, sötéten derűs embert, Darkó Istvánt, és a kort, amelybe (ő is) belehalt. Azok számára, akik viszont nem ismerték sem a kort, sem a szerzőt, igazi kaland és időutazás ez az új kiadvány. Nemcsak a város okán, amely körül folyton ott ólálkodik a halál. Hanem a hangok miatt, amelyek nem csak olvashatók, hanem a CD-mellékleten meg is hallgathatók. Igen, annak a fantomvilágnak a tetten ért fantomhangjai.

Gondozta Egyed Péter. Kriterion Kiadó, 2008, 150 oldal

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.