KÖNYVMELLÉKLET - Interjú

„Körülvesznek a szellemek”

Zoltán Gábor író

Könyv

Rendhagyó fogalom-e az ikerregény? Milyen hangon szólal meg egy történelmi korszak, ha gyökerestül kitépnek belőle mindent, ami emberi? Képes-e az irodalom igazságot szolgáltatni az áldozatoknak? A szerzővel új regénye, az Ólomszív kapcsán beszélgettünk.

 

Magyar Narancs: Hangsúlyozza, hogy új műve nem a 2016-ban megjelent Orgia folytatása, akkor sem, ha ugyanott és ugyanakkor játszódik, és ha a szereplők többsége mindkettőben megjelenik. Már az Orgia írása közben rájött, hogy van az anyagban egy második regény?

Zoltán Gábor: Igazából már korábban elkezdtem magamban építgetni azt a történetet, amelyből az Ólomszív kerekedett, csak igen nehezen boldogultam vele. Majd elkezdett formálódni az Orgia, azon kezdtem dolgozni. Ám aztán vissza kellett térnem az első témához, annyira foglalkoztatott a festőnő és kisfia sorsa, akiket én Klárának és Tamásnak neveztem el.

MN: Mélységesen megrázó a tragédiájuk, ahogy mindenkié a városmajori átokcsarnokban. De nekik többször is lett volna lehetőségük elmenekülni. Aztán a háború után Klára húga találkozik az Orgia egyik főszereplőjével, és szinte az Ólomszív végszavává válnak az Orgia utolsó oldalai.

ZG: Ez azért is van így, mert legbelül – és ez sokáig titok volt – kicsit mindkét regényt a meggyilkolt kisfiú emlékének ajánlott áldozatnak szántam. Igaz, nem Tamás a főszereplő, de részben azért, mert az édesanyja angyalian jó ember, és egészen abszurd módon karácsonyeste gyilkolják meg őket, az ő sorsa ragadott szíven leginkább. Klára festő és díszlettervező volt, elkeserített, hogy amikor kutattam a művei után, csak néhány skiccet találtam: ebben az esetben a nyilasoknak nemcsak az embert, a művész műveit is sikerült kitörölniük. Igaz, mint az ilyesmi gyakran megesik, közben rá is bukkantam valamire váratlanul. Kiderült, hogy egy díszlet- és jelmeztervező barátom, régi ismerősöm a festőnő távoli rokona, és kaptam tőle anyagokat. A család egy ága Ausztráliában él, ők annak köszönhetik a létüket, hogy Klára annak idején bújtatta a családból, akit csak tudott, az ő felmenőiket. Önmagát és a kisfiát mégsem sikerült megmentenie.

MN: Köztudott, hogy az Orgia megírásához négy évig kutatott történelmi dokumentumok között. Az Ólomszív is hasonló módszerrel készült?

ZG: Most nem kellett levéltárba mennem, fel tudtam használni a korábbi jegyzeteimet, ugyanis annak idején rengeteget készítettem. Ezeket egyébként is rendszeresen előveszem és rendezgetem, ráadásul egyre több anyagot lehet találni az interneten. Újra meg újra elgondolkodtam az összefüggéseken. Így képzett meg bennem, ami korábban nem – hogy ki lehetett az, aki feladta Klárát és Tamást.

 
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.