KÖNYVMELLÉKLET - Interjú

„Körülvesznek a szellemek”

Zoltán Gábor író

Könyv

Rendhagyó fogalom-e az ikerregény? Milyen hangon szólal meg egy történelmi korszak, ha gyökerestül kitépnek belőle mindent, ami emberi? Képes-e az irodalom igazságot szolgáltatni az áldozatoknak? A szerzővel új regénye, az Ólomszív kapcsán beszélgettünk.

 

Magyar Narancs: Hangsúlyozza, hogy új műve nem a 2016-ban megjelent Orgia folytatása, akkor sem, ha ugyanott és ugyanakkor játszódik, és ha a szereplők többsége mindkettőben megjelenik. Már az Orgia írása közben rájött, hogy van az anyagban egy második regény?

Zoltán Gábor: Igazából már korábban elkezdtem magamban építgetni azt a történetet, amelyből az Ólomszív kerekedett, csak igen nehezen boldogultam vele. Majd elkezdett formálódni az Orgia, azon kezdtem dolgozni. Ám aztán vissza kellett térnem az első témához, annyira foglalkoztatott a festőnő és kisfia sorsa, akiket én Klárának és Tamásnak neveztem el.

MN: Mélységesen megrázó a tragédiájuk, ahogy mindenkié a városmajori átokcsarnokban. De nekik többször is lett volna lehetőségük elmenekülni. Aztán a háború után Klára húga találkozik az Orgia egyik főszereplőjével, és szinte az Ólomszív végszavává válnak az Orgia utolsó oldalai.

ZG: Ez azért is van így, mert legbelül – és ez sokáig titok volt – kicsit mindkét regényt a meggyilkolt kisfiú emlékének ajánlott áldozatnak szántam. Igaz, nem Tamás a főszereplő, de részben azért, mert az édesanyja angyalian jó ember, és egészen abszurd módon karácsonyeste gyilkolják meg őket, az ő sorsa ragadott szíven leginkább. Klára festő és díszlettervező volt, elkeserített, hogy amikor kutattam a művei után, csak néhány skiccet találtam: ebben az esetben a nyilasoknak nemcsak az embert, a művész műveit is sikerült kitörölniük. Igaz, mint az ilyesmi gyakran megesik, közben rá is bukkantam valamire váratlanul. Kiderült, hogy egy díszlet- és jelmeztervező barátom, régi ismerősöm a festőnő távoli rokona, és kaptam tőle anyagokat. A család egy ága Ausztráliában él, ők annak köszönhetik a létüket, hogy Klára annak idején bújtatta a családból, akit csak tudott, az ő felmenőiket. Önmagát és a kisfiát mégsem sikerült megmentenie.

MN: Köztudott, hogy az Orgia megírásához négy évig kutatott történelmi dokumentumok között. Az Ólomszív is hasonló módszerrel készült?

ZG: Most nem kellett levéltárba mennem, fel tudtam használni a korábbi jegyzeteimet, ugyanis annak idején rengeteget készítettem. Ezeket egyébként is rendszeresen előveszem és rendezgetem, ráadásul egyre több anyagot lehet találni az interneten. Újra meg újra elgondolkodtam az összefüggéseken. Így képzett meg bennem, ami korábban nem – hogy ki lehetett az, aki feladta Klárát és Tamást.

 
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.