Könyv

Laboda Kornél: mátéPONTindul

  • - urfi -
  • 2015. november 1.

Könyv

„Nem tudok pisilni, ha más is ott van.” Ezzel a figyelemre méltó stilisztikai kudarccal indul a könyv, ahelyett, hogy a későbbiekben is gyakran használt, az elbeszélői hanghoz és a beszélt nyelvhez sokkal természetesebben illeszkedő „hugyozni” kifejezéssel – és egy hatásos nyitómondattal – kezdődne. A szóválasztással később is folyik némi szerencsétlenkedés, de a nem hivatásos szerző – Laboda civilben színházi rendező és dramaturg – első könyve sokkal több meglepetést tartogat, mint hogy ilyesmiken fennakadjunk.

Az sem lenne rossz program, amit a regény eleje hirdet: egy 17 éves fiú küszködése az iskolával, a szüleivel, a szerelemmel, és persze leginkább saját magával. Igen, minden valamirevaló kamaszregény erről szól, de a mi antihősünk, Máté eredeti figura, aki egyszerre filozofikus és keresetlen (a maszturbálós futamok például nagyon jók), miközben a körülötte forgó figurák és helyszínek is valósnak tűnnek. De a történet a harmadánál irányt és ritmust vált, és lendületes, néha már követhetetlen iramban hagyja maga mögött a lassan vánszorgó hétköznapokat, amikor a hosszú és elszánt abszintozás végén Máté az addig nem ismert nagybátyja üres lakásában ébred. Erről a Simon nevű, esendő és bölcs figuráról először csak azt nem tudjuk, hogy mennyire őrült, aztán elbizonytalanodunk, létezik-e valójában. Végül azon kell gondolkoznunk, hogy egyáltalán hihetünk-e az elbeszélőnek, hogy Máté bolondult-e meg, vagy a világ körülötte. Erre a kérdésre azonban csak tőle magától kaphatnánk választ. Jó kis csapda.

Tilos az Á Könyvek, 2015, 174 oldal, 2490 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.