Könyv

Laboda Kornél: mátéPONTindul

  • - urfi -
  • 2015. november 1.

Könyv

„Nem tudok pisilni, ha más is ott van.” Ezzel a figyelemre méltó stilisztikai kudarccal indul a könyv, ahelyett, hogy a későbbiekben is gyakran használt, az elbeszélői hanghoz és a beszélt nyelvhez sokkal természetesebben illeszkedő „hugyozni” kifejezéssel – és egy hatásos nyitómondattal – kezdődne. A szóválasztással később is folyik némi szerencsétlenkedés, de a nem hivatásos szerző – Laboda civilben színházi rendező és dramaturg – első könyve sokkal több meglepetést tartogat, mint hogy ilyesmiken fennakadjunk.

Az sem lenne rossz program, amit a regény eleje hirdet: egy 17 éves fiú küszködése az iskolával, a szüleivel, a szerelemmel, és persze leginkább saját magával. Igen, minden valamirevaló kamaszregény erről szól, de a mi antihősünk, Máté eredeti figura, aki egyszerre filozofikus és keresetlen (a maszturbálós futamok például nagyon jók), miközben a körülötte forgó figurák és helyszínek is valósnak tűnnek. De a történet a harmadánál irányt és ritmust vált, és lendületes, néha már követhetetlen iramban hagyja maga mögött a lassan vánszorgó hétköznapokat, amikor a hosszú és elszánt abszintozás végén Máté az addig nem ismert nagybátyja üres lakásában ébred. Erről a Simon nevű, esendő és bölcs figuráról először csak azt nem tudjuk, hogy mennyire őrült, aztán elbizonytalanodunk, létezik-e valójában. Végül azon kell gondolkoznunk, hogy egyáltalán hihetünk-e az elbeszélőnek, hogy Máté bolondult-e meg, vagy a világ körülötte. Erre a kérdésre azonban csak tőle magától kaphatnánk választ. Jó kis csapda.

Tilos az Á Könyvek, 2015, 174 oldal, 2490 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.