Ezeket a hízelgő szavakat Sonny Barger, a Hells Angels egyik alapítója és ma, fél évszázaddal később is legjobban megbecsült tagja fogalmazta meg az első emberről, aki könyvet írt a világhírű motorosbandáról, miután jó egy évig velük motorozott. Pedig Barger akkor még nem ismerte Jay Dobyns szövetségi ügynököt, aki egy két évig tartó fedett akció során elérte, hogy felajánlják neki a teljes jogú Hells Angels-tagságot. De az akció az ünnepélyes ceremónia előtt véget ért, félszáz motorost őrizetbe vettek, Dobyns pedig a minden felvarróval ellátott mellény (a color) helyett jó pár halálos fenyegetést kapott, meg egy a családjával együtt felgyújtott házat (az incidenst mindenki túlélte).
Thompson a hatvanas évek elején azt vizsgálta a maga összevissza csapongó riportkönyvében, jogos-e, hogy az amerikai média és rendőrség démonizálja a törvényen kívüli bandát, és arra jutott, hogy bár a motorosok nehéz emberek, a pánik indokolatlan. Dobyns 2002-ben úgy indult neki a banda felfedezésének, hogy le akarta buktatni a maffia módszereit használó fegyver- és drogkereskedelmet, prostitúcióhálózatot és a gyilkosságokat. Innen nézve az akció kudarc: Dobyns nem jutott tovább a fegyverek kiskereskedelménél és néhány verekedésnél, ráadásul az FBI és az ügyészség torzsalkodása miatt végül alig pár motorost csuktak le, és őket is csak kisebb bűnökért. A fő törekvés, hogy bizonyítsák a Hells Angels maffiaszerű működését, kútba esett. Akkor meg minek háromszáz oldalt írni róla?
Ezt a kérdést szerencsére Dobyns, illetve társszerzője vagy „szellemírója”, Nils Johnson-Shelton is feltette magának. A pokol angyala nem riportként, hanem egy jellem fejlődéstörténetét remekül bemutató regényként izgalmas, és akkor is az lenne, ha egyszerű fikció volna egy emberről, akit majdnem elcsábít a sötét oldal. Mert az ügynök hiába tartja elvetemült gazembereknek a Hells Angels motorosait, törvényen kívüli, szinte csak a bulizásról szóló életmódjuk, a csordaszellem, a többiek tisztelete és megbecsülése részegítő hatással van rá. És a szerzőknek van is tehetségük ahhoz, hogy érzékletesen ábrázolják az eltávolodást a családtól, a meghasonulást, a kettős énből eredő gondokat: a leírás módjával és a hangulatokkal való ügyes játékkal is képesek feszültséget teremteni, és sikerrel találják meg azokat a jeleneteket, amelyek szájbarágás nélkül mutatják be a helyzet különösségét, miközben az elbeszélő végig önkritikus marad, és elkerüli mind az önfelmentést, mind a modoros önostorozást. Kiválóak például azok a jelenetek, amelyekben Dobyns a családjával van: a korábbi, amikor kislányával, családapaként találkozik az egyik nehézfiúval, és a későbbi, amikor már le sem veszi a tökig gombolt mellényét, miközben motoron hazaszáguld. Egyedül a családnak szóló, a kötet lapjaira rejtett üzenetek zavaróak kissé, a kvázi köszönetmondások a fantasztikus feleségnek, vagy annak részletes bizonygatása, hogy nem történt semmi a részeg prostituált és a vele kettesben lévő Dobyns között – de ezekből egyrészt nincs sok, másrészt viszonylag finoman vannak megfogalmazva.
A remek szerkesztésnek köszönhetően a könyv végig izgalmas, de nem válik hatásvadásszá; és az is szerencsés, hogy a szerzők nem ragadnak le a visszaemlékezésnél, hanem akadnak az események felmondásán túlmutató, okos, rövid elmélkedések és találó, az érzelmeket analizáló észrevételek. Igaz, a hitelesség feltétlen vágya néha túlkapásokra ragadtatja a szerzőket, akik itt-ott még arról is részletesen megemlékeznek, hogy egy adott ház kertjében milyen színű volt a fa kérge, vagy hogy ki milyen ízesítéssel és mennyi habbal itta a kávéját.
A fordító Varga Attilának (alias Sixx) magyarul is sikerült eltalálni a már kellően laza, de még nem idegesítően jópofáskodó regisztert a motorosok stílusának visszaadására. Kár, hogy a magyar kiadó túlzásba vitte a spórolást, és a könyv pár oldal elolvasása után, jobb esetben ívenként, rosszabb, de gyakoribb esetben oldalanként hullik elemeire. Ami egy egyszer gyorsan átfutott, majd a sarokba hajított, súlytalan ponyva esetén nem is lenne nagy veszteség – de A pokol angyala nem ebbe a kategóriába tartozik.
Fordította: Varga Attila. Twister Media Kft., 2015, 336 oldal, 3490 Ft
