Ritkán kerül a kortárs költészetben ennyire közel az olvasóhoz költő és témája. Az idejétmúltnak tartott, mi több, gyakran lenézett alanyi költészet mozgósít itt olyan energiákat, melyekhez nincs szükség látványos nyelvi bravúrra, túlcsiszolt szikárságra és andalító tudományos nyelvezetre.
A Jelenkor nyári számában új drámája, a Könyvhétre új novelláskötete jelenik meg. Motívumokról, korábbi életeink helyszíneiről, a szerzők termékké válásáról, Knausgård zsenijéről és arról is beszélgettünk, áruló-e az az író, aki ma beteszi a lábát a Petőfi Irodalmi Múzeumba.
„Maga marha”, torkollja le Kompolthy Zsigmond, a Pannon pestis szerzője Bán Zoltán András kritikust, lapunk egykori szerkesztőjét a Literán közölt páros interjúban.
A színháztörténet nagy igazságtalansága, hogy kizárólag azokról a színészekről lehet hiteles képe az utókornak, akikről film- vagy tévéfelvétel készült. Hiába van Blaha Lujzáról vagy Jászai Mariról közterület elnevezve, ha alakjuk csak néhány, ma már viccesnek tűnő felvételen látható.
A Napi Történelmi Forrás online folyóirat (ntf.hu) fiatal történészek műhelye, amely évek óta publikál érdekfeszítő, korábban nem elemzett forrásokra épülő tanulmányokat – ugyanakkor évről évre nyomtatott válogatást ad ki az addig csak az interneten olvasható írásokból.
A Svéd Akadémia elmúlt évekbeli botránysorozatát betetőző tavalyi összeomlás után 2019-ben már két irodalmi Nobel-díj kiosztására is számíthatunk, ám ehhez magának a királynak kellett közbelépnie. De menthető-e egyáltalán a zaklatási, hazudozási és összeférhetetlenségi ügyek hálójából kivergődni próbáló akadémia díja?