Belakta fél Budapestet, élt bútorozatlan lakásban, polgári otthonban, még moziban is meghúzta magát, hosszú távon pedig egy-egy szállodaszoba szolgált állandó lakcímeként. Sokat írt a tárgyak megszemélyesítéséről, pedig nem ragaszkodott hozzájuk. Mándy Iván életében kávéház, mozi, illetve a VIII. kerület töltött be különlegesen fontos szerepet. Két nagy vágya volt, hogy karmester legyen, meg hogy focista. Végül – némiképp apja példáját követve – író lett. Állítólag egy nap megnézte a Királyok királya című filmet a Bodográf moziban, majd eldöntötte: nem megy többet iskolába. És nem is ment.
Múltidéző irodalmi sétát tartott a józsefvárosi Mándy-univerzumban a szerző avatott szakértője, Darvasi Ferenc és Szegő János szerkesztő. Az író életeseményeinek felidézésével a Mátyás tér–II. János Pál pápa tér (akkori nevén Tisza Kálmán tér)–Teleki tér háromszögben egy-egy novellarészlet, kedves sztori vagy irodalomtörténeti adalék megosztása során megannyi jellegzetes Mándy-figura jött szembe a jelenben. Az informatív, humoros és a szerző műveihez kedvet adó barangoláson nemcsak az derült ki, melyik tér állandó szereplőit ismerte fel bárhol csupán a nyelvhasználatukról, miért vonzódott a kispolgári egzisztenciákhoz, hogyan determinálta a nyolcker tere az ott élőket, hogyan változott Mándy kedélye, vagy hogy mi köze volt Bereményi Gézához, de az is, melyik kuglófot szerette igazán. Darvasi az írói életmű kiváló tolmácsaként, Szegő meg végtelen irodalmi és egyéb tudása, na meg egész utalásrendszert magában foglaló poénjai által bő két óra alatt mintha kicsit mindenkit Mándy jó ismerőjévé tettek volna.
Magvető – Petőfi Irodalmi Múzeum, október 6.
