KÖNYVMELLÉKLET - esszé

„Már megint itt van a szerelem”

Az ifjú Werther szenvedései – 250 év elteltével

  • Földényi F. László
  • 2024. szeptember 25.

Könyv

Goethe Wertherje a semmiből lépett elő, népszerűsége máig töretlen. Napóleon hétszer elolvasta, és harmincnégy évvel a megjelenése után Türingián átvonulva mindenképpen találkozni akart a szerzővel. A történet épp 250 éve kezdődött.

1774. szeptember közepe. A lipcsei könyvkereskedők kirakataiba egy kétkötetes regényt tesznek ki, melynek szerzőjét egyelőre nem sokan ismerik. Néhány pimasz hangvételű recenziót leszámítva annyit tudni csak róla, hogy van egy drámája, amely némi feltűnést keltett, jómódú és befolyásos családból jön, nagy a szája, nőcsábász, szeret feltűnősködni. Van, aki egyszerűen csak „divatmajomnak” nevezi. A sok korabeli könyvtől eltérően regényének története „napjainkban” játszódik: cselekménye 1771 májusában kezdődik, és 1772 karácsonya előtt fejeződik be. A váratlan siker mindenkit meglep; a kiadót éppúgy, mint a könyvárusokat. Pillanatok alatt elkapkodják, még szerzőjének sem marad példánya, fél évszázaddal később aukción kell majd keresnie a már akkor is drága első kiadást. Az év végéig hétszer nyomják újra, Németország legtávolibb zugaiban is olvassák, sokan csak az egyre szaporodó kalózkiadások valamelyikéhez jutnak hozzá. Hamarosan számos nyelvre lefordítják, Európa-szerte erről beszélnek. Főszereplőjének ruhaviselete divatot teremt. Miként az öngyilkossága is. Hiába írja majd szerzője, hogy „légy férfi és ne kövess”, zsebükben a könyvvel sokan lesznek öngyilkosok. A szereplőket ráadásul élő alakokról mintázta az író, amit azok zokon is vesznek. Az ő éle­tük is fenekestől felfordul; tömegek zarándokolnak a házukhoz, korabeli paparazzók követik minden lépésüket. De a szerzőnek az életét is alaposan felforgatja a siker. A névtelen vidéki fiatalember egy csapásra világhírű lesz. Többé nem tud menekülni a regénye elől, annak súlya élete végéig nyomasztani fogja. Sőt azon túl is.

Nagy Ők

Napóleon aztán az 1808-as találkozón zavarában nem nagyon tudott mit mondani a költőfejedelemnek, Goethe ekkorra már láthatatlan lett saját szobrának árnyékában. Mint ahogyan Werther is mitikus alak lett. Öngyilkossága pár éven belül éppúgy része lett az európai kultúrának, mint Don Quijote harca a szélmalom ellen, vagy Josef K. vergődése a törvényhozás hálójában. „Werther-effektusként” még a pszichiátria szótárába is bekerült. „Werther, mint jó freudista, saját keserve helyett az anyja keservét boncolja”, írja majd Karinthy. Történetét azok is ismerik, akik nem olvasták a regényt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.