Maszat rajzok

Varró Dániel kötetének illusztrációiról

  • Szõnyei György
  • 2004. március 25.

Könyv

Végre szívesen olvasok verset, Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című meseregényét. Csakhogy a rajzok elborzasztanak. Amikor megláttam a széteső garamond feliratot a borítón, ahogy körülményesen kerülgeti a kisherceges csillagok közt repkedő, ügyetlen rajzot, rögtön tudtam: itt nagy a baj.

Egyszerűen felfoghatatlan, amit a rokon (Varró Zsuzsa) illusztráció címén művel. Nincs az a testvéri szeretet, ami megengedhetné, hogy tönkretegye, amin az író esetleg évekig dolgozott, Muhi Andris figurájában megteremtvén önmagát is költőként. Mert a kötetben látható Muhi Andris nem a költő rajzi mása, hanem egy Skála-kópé (a reklámemberke).

Mindig éreztem, hogy kártékony dolog dilettáns kabalafigurákkal megszerettetni egy terméket, céget, oktondi gyerekek kedvét keresni a Coccolino-macival, mert ha felnőnek és illusztrátornak képzelik magukat, vizuálisan tönkretett fantáziájukkal, elrontott ízlésükkel már maguk sem lesznek képesek mást létrehozni (pláne ha még rajzolni sem tudnak), mint amit ők is kaptak. Varró Zsuzsa figuráinak nincs személyiségük.

Hogyan is lehetne, hiszen a jól ismert két gombszem, pici orr, U betű száj (pont, pont vesszőcske...) nem elegendő alkatrész egy igazi karakter megteremtéséhez. Itt minden szereplő ilyen, bajusza van, ha postás vagy paraszt, csupasz, ha bamba állatka, és kusza hajú, ha leányka. Egyszerűen nem telik többre a rajzolótól, nincs vizuális memóriája, de főleg semmilyen ábrázolóképessége, hogy bármit is láttasson. A "Skála-kópéság" veszélyes dolog. Az együgyű hülyeség hordozója. A vigyori reklámlény még elfogadható, bár balga idea rábízni a bizniszt, de közhelyes rajzi elemeit irodalmi illusztrációban viszontlátni - elfogadhatatlan.

Nem értem, miért van ez így. A könyvkiadás szakma, ott nincs helye az értékes és a nívótlan keveredésének. Lapozom a könyvet, és tudom, hogy ez a "cégérként" vigyorgó Mutáns-Muhi Andris sohasem lesz olyan szerethető kedvenc, mint Kormos István Vackorja Reich Károlytól, a zseniális cseh grafikus, Zdenek Miler Kis Vakondja, Saint-Exupéry Kis hercege, Milne Micimackója, Erich Kästner Emilje, Fülig Jimmy, a Korcsmáros Pál rajzolta P. Howard-hős vagy akár a Simpsonék. Hát nem ismerte és szerette őket a Varró Dani, nem akart egy ilyen kedvencet alkotni ő is magának, ha már fáradságos munkával, játékos szavakból összegyúrva,

rengeteg tehetséggel

megteremtette? És most már késő! Ezekből a vállalati faliújságra való karikatúrafazonokból, az iskolapadra kapart firka-lényekből már sosem lehetnek szerethető figurák. A rajzoló tehetsége hiányában nincsenek mozdulataik, nincs arckifejezésük, nincs semmijük, ami a figurákat eredeti személyiséggé tenné. Nem lesz belőlük Andris-motívumos egéralátét, kerámiabögre, trikó, hátizsák, "...mert ő csúnya!".

Fordítsuk meg a dolgot! Varró Zsuzsa zseniális grafikus. Istenadta tehetség, aki testvéri szeretetből illusztrációkat készít fűzfapoéta öccse verseihez, a közhelyes hasonlatokat, unalmas rímeket, bamba vőfélyrigmusokat hordozó sorok fölé. Kiadná a Magvető?

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”