KÖNYVMELLÉKLET

Mese az igazságról

Gerlóczy Márton: Fikció 1. – A katlan

Könyv

Gerlóczy Márton új regénye egy sorozat, a Fikció első darabja. E cím kapcsán máris felmerülnek bizonyos kérdések. A szerző eddigi életműve ugyanis következetesen építette föl az író alteregóját (a szerző nevéből faragott), Márczy Lajost.

Már a korábbi kötetek (Igazolt hiányzás, A csemegepultos naplója, Létra, Check-in) elbeszélői is szoros kapcsolatot mutattak a szerző (valós) személyével, a színre vitt események pedig a biografikus tényekkel, az Elvonókúra lapjain pedig már egy nagyobb tudatossággal felvitt Lajost találunk, akinek figurája kapcsán jogos lehet akár autofikciót is emlegetni. A sorban következő kötet, a Mikecs Anna – Altató viszont műfajváltást hozott: a család (a szereplők rokonságban állnak az elbeszélővel) női ágának történetét „rekonstruáló” regény narrátora Mikecs Anna, egy korán elhunyt leánygyermek. A korábbiaktól radikálisan eltérő elbeszélői szólam jelenik meg e műben, felfüggesztve Gerlóczy korábban alkalmazott narrációs megoldásait, hogy aztán A katlan első része immár a legfőbb szövegszervező eszközzé tegye a fikciós és az életrajzi én közötti oszcillációt. A regény mintha kísérletet tenne arra, hogy a korábbi kötetekben felbukkanó alakok és események egységes hátterét és kontextusát létrehozza, illetve a referenciák azonosíthatóságát hangsúlyozva a fikciót a valóságba gyökereztesse. Eközben azonban kiderül, hogy az igazsághoz való közvetlen hozzáférés, ami az elbeszélő elsőrendű célja, újra és újra ellehetetlenül.

A Fikció-sorozat cselekményének fókuszában Gerlóczy Márton, fiktív és nagyon is valóságos figura családkutatása áll, ezúttal a család apai ágának rekonstrukciója a tét. A szerteágazó „nyomozást” egy DNS-teszt mint döntő „nyom” eredményének kétségessége, s az ebből fakadó feszültség tartja egyben. A tragikomikusan átláthatatlan, zavaros családi viszonyrendszer felderítése azonban csak a regény egyik pólusa, amelynek túlsó felén az elbeszélő családalapítással kapcsolatos kétségei állnak. A szövegben megszólaló én mintegy kifeszül a családi múltat és a családi jövőt övező bizonytalanságok közé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.