KÖNYVMELLÉKLET

Mese az igazságról

Gerlóczy Márton: Fikció 1. – A katlan

Könyv

Gerlóczy Márton új regénye egy sorozat, a Fikció első darabja. E cím kapcsán máris felmerülnek bizonyos kérdések. A szerző eddigi életműve ugyanis következetesen építette föl az író alteregóját (a szerző nevéből faragott), Márczy Lajost.

Már a korábbi kötetek (Igazolt hiányzás, A csemegepultos naplója, Létra, Check-in) elbeszélői is szoros kapcsolatot mutattak a szerző (valós) személyével, a színre vitt események pedig a biografikus tényekkel, az Elvonókúra lapjain pedig már egy nagyobb tudatossággal felvitt Lajost találunk, akinek figurája kapcsán jogos lehet akár autofikciót is emlegetni. A sorban következő kötet, a Mikecs Anna – Altató viszont műfajváltást hozott: a család (a szereplők rokonságban állnak az elbeszélővel) női ágának történetét „rekonstruáló” regény narrátora Mikecs Anna, egy korán elhunyt leánygyermek. A korábbiaktól radikálisan eltérő elbeszélői szólam jelenik meg e műben, felfüggesztve Gerlóczy korábban alkalmazott narrációs megoldásait, hogy aztán A katlan első része immár a legfőbb szövegszervező eszközzé tegye a fikciós és az életrajzi én közötti oszcillációt. A regény mintha kísérletet tenne arra, hogy a korábbi kötetekben felbukkanó alakok és események egységes hátterét és kontextusát létrehozza, illetve a referenciák azonosíthatóságát hangsúlyozva a fikciót a valóságba gyökereztesse. Eközben azonban kiderül, hogy az igazsághoz való közvetlen hozzáférés, ami az elbeszélő elsőrendű célja, újra és újra ellehetetlenül.

A Fikció-sorozat cselekményének fókuszában Gerlóczy Márton, fiktív és nagyon is valóságos figura családkutatása áll, ezúttal a család apai ágának rekonstrukciója a tét. A szerteágazó „nyomozást” egy DNS-teszt mint döntő „nyom” eredményének kétségessége, s az ebből fakadó feszültség tartja egyben. A tragikomikusan átláthatatlan, zavaros családi viszonyrendszer felderítése azonban csak a regény egyik pólusa, amelynek túlsó felén az elbeszélő családalapítással kapcsolatos kétségei állnak. A szövegben megszólaló én mintegy kifeszül a családi múltat és a családi jövőt övező bizonytalanságok közé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.