Minek az embere? (Rainer Werner Fassbinder: Írások, beszélgetések)

  • B. E.
  • 1996. május 30.

Könyv

B. E.

Aki csak egy fotót is látott Fassbinderről, kivált kései képet, amelyen talpig bőrben, a nadrágkorc fölé buggyantott sörhassal, széthízott arccal néz bele a lencsébe, de akár fiatalkorit is, amelyen a hatvanas évek ordítón rossz ízlésű ruhadarabjait viseli, nemigen gondolhatta, hogy hót entellektüel a pasi. Na jó, írt egy szekérderék darabot meg forgatókönyvet, óriás volt a filmcsinálásban, de nem a szavak embere. Most meg itt ez a vastag könyv, interjúk és írások, szó, szó, szó.

A kötet szerkezete az időrendet követi, a beszélgetések és szövegek kirajzolják Fassbinder teljes életét és pályáját. Egy elképesztően rövid életet - élt 37 évet - és egy elképesztően rövid pályát - dolgozott tizenkettőt. Mi fért ebbe bele? Miközben sipákolunk korai halálán, szárazon azt kell felelnünk erre, hogy minden. Munkaalkoholista volt, eszementen élt, eszementen melózott. Most tudtam csak meg, hogy igazából mennyit:

1969: 3 színdarab, 2 átdolgozás, 4 rendezés, 4 film

1970: 1 átdolgozás, 6 film, 2 hangjáték, 1 tévéfelvétel

1971: 3 színdarab, 3 rendezés, 1 film, 1 hangjáték

1972: 1 színházi rendezés, 2 film, 1 ötrészes tévésorozat, 1 hangjáték, 1 tévéfelvétel...

...és így tovább, megállás nélkül, egészen 1982-ig. A filmográfia 44 tételt ismertet, a példaszerű apparátusban ezenkívül rövid életrajz, tematikus bibliográfia, forrásjegyzék és mutatók találhatók. A szerkesztő Zalán Vince figyelmessége a magyar olvasó szükségleteihez igazodó lábjegyzetanyag, amely a kötetben szereplő nevekhez, címekhez, történelmi-politikai utalásokhoz fűz magyarázatot.

Az interjúk és beszélgetések - nem csak a hagyományos értelemben vett sajtóinterjúk vannak köztük, hanem olyanok is, melyekben Fassbinder társalog munkatársaival, egy másik rendezővel vagy az anyjával - nem egyformán érdekesek, színvonaluk egyenetlen, de, gondolom, ebben nincs semmi meglepő, ez egy ilyen műfaj. A Fassbinder-írások is többfélék, van köztük filmterv, pályatársról szóló kritika és nyilatkozat, például egy mondat arról, miért nem veszi át a Németország ősszel című filmért neki ítélt szövetségi filmdíjat.

A képek embere, nem is kérdés. De amikor elolvastam egyik kedves rendezőjéről, a dán-amerikai Douglas Sirkről írt kritikáját, belesápadtam az irigységbe. Így kell, így kéne filmről írni. A szövegnek nincsenek úgynevezett nyelvszépségei, szinte az élőbeszéd közvetlenségével szól, és egyszerre van meg benne a fölényes hozzáértés, szakmai tudás és a személyes élmény átütő ereje.

Rainer Werner Fassbinder: Írások, beszélgetések (szerk.: Zalán Vince, ford.: Györffy Miklós, Orosz Magdolna). Osiris Könyvtár/Film. Osiris Kiadó, 339 oldal, illusztrált

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.