Könyv

A világ értelmezéséhez nyújt fogódzókat a Beszélgessünk róla! sorozat, amelynek köteteiből a gyerekek számára is világossá válhat, hogyan lesz valaki szegény, miért éhezik, miért más a bőrszíne, mi elől menekül. Hogy mit jelent az előítélet, az etnikai hovatartozás, mi a kultúra, a vallás, a globális felmelegedés, vagy mik azok a fejlődő országok. A szépen illusztrált, színes könyvek tárgya tényleg nem bír semmilyen mesei jelleggel: nincs narratíva, történet. Egyszerűsített ok-okozati levezetésű tételmondatok magyarázzák találó rajzok kíséretében, mi történik a világban.

A jó hír, hogy született egy higgadt, tudományos szemléletű, összefoglaló könyv az álhírek és összeesküvések mechanizmusáról. A rossz hír, hogy a téma annyira aktuális, hogy könyvnek kellett születni róla.

Az Orgia után sikerült emelni a tétet.

Az elmúlt bő negyven év, az államszocializmus évtizedeinek kétes értékű (és többnyire kevéssé maradandónak bizonyuló) kulturális és gazdasági teljesítményei között még mindig kiemelt figyelem illeti a korszak popzenéjét. Számtalan honfitársunk zenei érdeklődését igazából még mindig a Kádár-rendszerben (hol annak kebelén, hol annak ellenére) készült alkotások mozgatják, és ebből a szempontból mindegy, hogy az el nem múló rajongás tárgya Kovács Kati, a Bergendy, a Fonográf vagy a Bizottság.

Jókai Mór fogadott leánya, Laborfalvi Róza és Lendvay Márton unokája, Feszty Árpád felesége és – szinte bizonyosan – idősebb Andrássy Gyula gróf ágyékának gyümölcse: Feszty Árpádné Jókai Róza igazán a 19. századi Magyarország hatalmas kapcsolati hálójának kellős közepén élte le élete első felét.