KÖNYVMELLÉKLET

Uj Péter: Ömbizalompunpa

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2018. július 7.

Könyv

Ha valamire nincs rászorulva a szerző, az az extra önbizalom, hiszen mi mással lenne magyarázható, hogy 2002 és 2005 után 2018-ban is könyv formában jelenteti meg a Népszabadságban megjelent publicisztikáit. Ezúttal ráadásul hangsúlyozottan a 21 évig futó sorozat első feléből válogatva, ami előrevetíti egy negyedik kötet lehetőségét is, s ez még akkor is túlzásnak hat, ha a Szerda rovatban megjelent írások nyelvi leleményei és humora is kiállták az idő próbáját. Uj maga is többször hangoztatja, hogy ezek az írások műfajuknál fogva hamar elavulnak, ezért kis magyarázó szöveget írt a tematikus csoportokba rendezett írásokhoz. Ám maguk a magyarázatok is nagyon a mának szólnak, így pár év múlva azokat is újra lehet majd írni.

Az írások megidézik az 1995 és 2005 közötti évtized méltán és méltatlanul elfeledett pillanatait, újra bepillantást nyerhetünk a ’90-es évek maffiavilágába, Horn Gyula és Torgyán József nyilvános fellépéseibe, amikor még az autópálya-építések testesítették meg a korrupció csúcsát, és országos botrány lett Tocsik Márta 800 millió forintos sikerdíjából vagy a söjtöri összeröffenés 734 ezer forintos ebédszámlájából. A kötet nagyobb részét azonban a személyes élményeket megörökítő írások teszik ki, amelyek aktuális jelenségekből, fiatalkori emlékekből vagy épp egy koncert felidézéséből indulnak ki. Ezen darabok többsége ma is íródhatott volna, és legalább olyan tanulságosak és szórakoztatóak tudnak lenni, mint a politikán való élcelődések.

Tettamanti Béla jellegzetes illusztrációjának borítón való megjelenítéséért mindenképpen jár a pluszpont, viszont egy-egy tördelési és szerkesztési hiba ront az olvasásélményen.

Athenaeum, 270 oldal, 3499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A magyar tehetséggondozó, ahol másképpen néznek a tinédzserekre

A Milestone Intézet 15 éve készíti fel sikeresen a világ legjobb egyetemeire jelentkező középiskolásokat, akiket autonómiára és felelősségvállalásra nevel. Az intézmény oktatási igazgatója szerint a legfontosabb, hogy a diákok megtalálják azokat a kérdéseket és témákat, amelyek őszintén foglalkoztatják őket. Ebben segítenek a Milestone-ban oktató szakemberek.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.