Könyv

Miranda July: Az első rosszfiú

Könyv

Cheryl magányos, nem bír sírni, de mindig gombóc van a torkában… Állj! Rögtön emlékeztetnék egy igazságra: képességeihez mérten mindenki kerülje el a fülszövegeket, filmtrailereket. Mert az, aki odafigyel az ördög duruzsolására, a megbocsáthatatlant is el fogja követni: jó ízlésére büszkén megy el könnyfakasztó művek mellett. A bohém nevű író, filmrendező, képzőművész Miranda Julyt ugyanis könnyen beteheti az óvatlan kultúra­fogyasztó „a kedves dramedyket készítő új Sundance-üdvöske”, az „újabb lírai abszurdban utazó író” vagy a „feminista performer” unalmas skatulyájába. Tévedne, pedig első filmjét, a Te meg én és minden ismerősünket tényleg a Sundance-nek köszönheti, a The Future-ben tényleg fiatal értelmiségi pár válságát meséli el beteg macskájuk szemszögéből, képzőművészete tényleg a női szerepek ellentmondásairól szól. De úgy, ahogy senki más. Túlhajtott öniróniája, szándékolt ügyetlensége, keresetlen közvetlensége – filmjei főszereplője is, így Cherylt is Julyként láthatjuk magunk előtt –, reflektált modorossága miatt úgy tűnhet, bájos semmiséggel van dolgunk, holott művei egy kérlelhetetlenül őszinte, „komoly”, azért is leírjuk, „nagy” művész képét rajzolják meg. Regényében vannak meztelencsigák, otthonszülés, undok színterapeuta, és arról szól, hogy két nő rákap a verekedésre, a konszenzuális bunyó átcsap alkalmi szexbe, végül egymásba szeretnek. Távolról figyel egy csecsemő, Kubelko Bondy, akivel az elbeszélő karmikus köteléket sejt. Abszurd az is, ahogy sírás és röhögés váltakozik. July azt mondta, kinőtte a punkságot, de ne higgyünk neki. Merész, nyers, őrült, hisztérikus, fájdalmas regénye szétrobbantja az elvárásokat.

Fordította: Krusovszky Dénes. Európa, 2017, 352 oldal, 3290 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.