Könyvmelléklet

Naiv ember történelmi forgószélben

Sztehlo Gábor: Háromszázhatvanöt nap. Emlékek a magyarországi zsidómentésről 1944-ben

  • Ungváry Krisztián
  • 2022. szeptember 28.

Könyv

Sztehlo Gábor evangélikus lelkész embermentő tevékenységét szerencsére viszonylag sokan ismerik – bár közel sem annyian, mint amennyire ismerni kellene rendkívüli történetét.

Visszaemlékezésének egy alaposan rövidített és fazonírozott változata 1974-es halála után tíz évvel jelent meg, majd később is kiadták. Jelen kiadás azonban igencsak más fénytörésben mutatja be az eseményeket, így elolvasása annak sem felesleges, aki ismeri a korábban megjelenteket.

Sztehlo visszaemlékezése 1984-ben áttörésnek számított, hiszen akkoriban még nem sok munka jelent meg az embermentésről, ráadásul a szerkesztő, Bozóky Éva meghagyta Sztehlo írásának azon részleteit, amelyek egyes német katonákat és tiszteket pozitív módon tüntettek fel. Bozókynak azonban súlyos kompromisszumokba kellett belemenni: amellett, hogy a szöveg szinte minden mondatát átszerkesztette, teljesen törölnie kellett a szovjet csapatok atrocitásaira vonatkozó részeket, ki kellett hagynia szinte minden utalást az evangélikus egyházban uralkodó antiszemita szellemre, de ki kellett hagynia olyan részleteket is, amelyek némileg árnyalták azt az idillikus képet, amelyet a gyermekotthonokról látni szerettek volna. Szerencsére Kunt Gergely a Credo című lap 2022. évi 2. számában ezeknek a kihagyásoknak és átstilizálásoknak külön tanulmányt is szentelt – ám azt jobb lett volna e visszaemlékezés függelékeként megjelentetni. Annál is inkább, mert egyébként a kötet szerkesztői igen alapos munkát végeztek: részletes, mindenre kiterjedő lábjegyzetelés mellett a Sztehlo-családfa bemutatása, néhány dokumentum fakszimiléje és egy terjedelmes utószó is segíti az olvasót.

A modern szent

A könyv Magyarország német megszállásától 1945 nyaráig mutatja be azt az időszakot, amelyik kitörölhetetlenül bevésődött azok emlékezetébe, akik átélték. Sztehlo rendkívüli ember volt, bár rendkívülisége éppen természetességében és naivitásában fogható meg leg­inkább. Nehéz megtalálni jellemzésére a szavakat. Van, aki „modern szentnek” nevezi azért, mert mintegy 2 ezer üldözöttet, túlnyomó többségében gyerekeket mentett meg a vészkorszakban. Nem is akárkiket: a megmentettek között találunk későbbi Nobel-díjast (Oláh György), kivégzett csendőr ezredes gyermekét (Kudar László) és a magyar kulturális élet fontos alakjait (például Horváth Ádám későbbi rendezőt vagy Sárközi Mátyás írót). Sztehlo mindenkit befogadott, aki eléje került. Sárközi visszaemlékezése jól érzékelteti módszereit: „Pesti és budai nagyiparos és arisztokrata barátai villájába beállított tíz-tizenöt gyerekkel, és azt mondta, például rokonának, vitéz Szenczy Aladárnak: »Bujtasd el őket, és ha jönnek a nyilasok, kérd ki magadnak: miként merik feltételezni, hogy egy vitéznek zsidók bujkálnak a házában?«”

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

Könnyű kézzel

A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet a negyed évszázada történt Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás „bűnsegédként” hét év fegyházbüntetést kapott.