Könyv

Neil Gaiman: Óceán az út végén

  • - kg -
  • 2013. augusztus 18.

Könyv

Szakszóval szívásnak mondják, ha az ember hetedik születésnapi zsúrjára egy lélek sem jön el - ezzel a felütéssel Gaiman máris felhelyezte hősét a magányos születésnaposok komoly irodalmi hagyományokkal bíró polcára, de mivel Gaimanről van szó, valahol a kert végében már mocorognak a nem evilági hatalmak, hogy kezelésbe vegyék a szívóágon lévő születésnapost.

Aki ismeri Gaimannél a járást, annak természetes, hogy egy óceánnyi világ könnyedén elfér egy vödörben, s minthogy a szerző nem ma kezdte az emberek felett/alatt uralkodó erők - legyenek istenek, szellemek vagy ezek szorzatai - feltérképezését sem, az sem érheti váratlanul az olvasót, hogy hősünk hamarosan egy emberi ésszel felfoghatatlan s legfeljebb egy gyermek számára természetes, titkos világba csöppen. Olyanba, ami már rég megvolt, amikor a miénk még csak pajzán gondolatként létezett. Gaiman sosem finomkodta el a meséit: e kisregénnyi lidércnyomásban természetesen a szülők a legijesztőbbek, még ha idegen erők befolyásolják is őket. Támadhatnak szívet tépő éhmadarak, ám mi ez ahhoz képest, amit egy apa okoz azzal, ha pusztán pedagógiai céllal víz alá nyomja a gyermekét. Gaiman olyan jól ír apákról, anyákról és gyerekekről, hogy szinte nincs is szükség lidércekre. Nélkülük persze oda a fantasyszerző titulusa. Pedig az lenne csak a nagy kaland, ha Gaiman egyszer tartózkodna a más világoktól, és csak erre itt, erre a varázstalanított, szürke micsodára koncentrálna. Az lenne az igazi bűbáj.

Fordította Pék Zoltán. Agave, 2013, 192 oldal, 2880 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.