KÖNYVMELLÉKLET – interjú

„Ő a Führer!”

Éric Vuillard író  

Sorköz

A harmincas évek groteszk nagypolitikai játszmáiról, a német nagyipar Hitlert finanszírozó urairól, a nácikkal kedélyeskedő brit előkelőségekről és az ausztriai bevonulás napján lerobbant német hadseregről olvashatunk a Goncourt-díjas fekete komédiában, a Napirendben. A szerzőt a nagyvállalatok felelősségéről, a forrásairól és könyve fogadtatásáról kérdeztük.

Magyar Narancs: A könyve borzongató történelmi anekdoták füzére. Melyik vezetett a Napirend megírásához?

Éric Vuillard: Húsz év után újraolvastam Churchill emlékiratait, és egy korábban észre nem vett részletre bukkantam benne. Ez pedig a szerző beszámolója volt a Downing Street 10.-ben 1938. március 12-én, Ribbentrop tiszteletére adott búcsúebédről. Ribbentrop akkor a Harmadik Birodalom nagykövete volt, és épp kinevezték külügyminiszternek. Churchill leírja, hogy Ribbentrop végigfecsegte az ebédet, szándékosan elnyújtva a beszélgetést. Közben a Foreign Office egyik alkalmazottja átadott egy üzenetet Neville Chamberlain miniszterelnöknek, aki hirtelen elkomorodott. De nem hagyta el az asztalt, végigszenvedte Ribbentrop szómenését. Kis társasági anekdota lenne mindez, ha a külügyminisztérium nem arról adott volna hírt, hogy épp nagyszabású katonai művelet zajlik Európában: az Anschluss. Chamberlain túlzott udvariassága, az, hogy nem mert véget vetni a beszélgetésnek, egyszerű pszichológiai jelenségnek tűnhet – de a valóságban a politikai élet egyik alkotóeleme volt. Egy fennhéjazó társadalmi osztály önzésének a megnyilvánulása, a gyávaság és a nyegleség tipikus kombinációja. Ez a viselkedés nemcsak Chamberlain jellemének volt betudható, hanem összhangban állt az általa folytatott politikával is. Így válik érthetővé az appeasement, a megbékítés is – a nácikkal szemben vitt túlságosan udvarias politika.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.