"Számunkra érthetetlenek" - írták a művész kijelentéseiről. Roald Dahl (1916-1990) művei, köztük a Karcsi és a csokoládégyár, a Matilda-könyvek, a Boszorkányok vagy a Hugó és a csodaszer ma is népszerűek az egész világon, színdarabok, filmek készültek belőlük.
Időnként azonban fellángolnak a viták egyes antiszemita megjegyzései miatt. Különösen azok váltottak ki felháborodást, amelyeket a brit New Statesman magazinnak adott 1983-as interjújában mondott. Akkor úgy fogalmazott, hogy "a zsidó karakternek van olyan vonása, talán a nem zsidók iránti nagylelkűség hiánya, amely ellenérzést vált ki. Még egy olyan hitvány gazember, mint Hitler sem ok nélkül pécézte ki őket".
Az író hagyatékát, szerzői jogait és a neki szentelt múzeumot kezelő szervezet hivatalos honlapjának egyik félreeső szegletében található közleményben a Dahl család bocsánatot kért azokért a maradandó és érthető sérelmekért, melyeket Dahl szavai okoztak.
"Ezek az előítéletes megjegyzések érthetetlenek számunkra, és nem állnak összhangban sem azzal az emberrel, akit ismertünk, sem a Dahl történetei szívében rejlő értékekkel, amelyek fiatalok nemzedékeire hatottak" - írták a közleményben.
A honlapon egyébként a szerző hivatalos életrajza nem tesz említést Dahl antiszemita nézeteiéről.
A család a csöndben közzé tett bocsánatkérést zsidó szervezeteknek is elküldte, írja a Guardian.
A brit lap emlékeztet rá: a hírhedt New Statesman-interjú után Dahl egy Independentben 1990-ben közölt publicisztikájában elismerte antiszemitizmusát.
