Roald Dahl családja bocsánatot kért az író antiszemita megjegyzéseiért

  • narancs.hu
  • 2020. december 6.

Sorköz

A család a csöndben közzé tett bocsánatkérést zsidó szervezeteknek is elküldte. 

"Számunkra érthetetlenek" - írták a művész kijelentéseiről. Roald Dahl (1916-1990) művei, köztük a Karcsi és a csokoládégyár, a Matilda-könyvek, a Boszorkányok vagy a Hugó és a csodaszer ma is népszerűek az egész világon, színdarabok, filmek készültek belőlük.

Időnként azonban fellángolnak a viták egyes antiszemita megjegyzései miatt. Különösen azok váltottak ki felháborodást, amelyeket a brit New Statesman magazinnak adott 1983-as interjújában mondott. Akkor úgy fogalmazott, hogy "a zsidó karakternek van olyan vonása, talán a nem zsidók iránti nagylelkűség hiánya, amely ellenérzést vált ki. Még egy olyan hitvány gazember, mint Hitler sem ok nélkül pécézte ki őket".

Az író hagyatékát, szerzői jogait és a neki szentelt múzeumot kezelő szervezet hivatalos honlapjának egyik félreeső szegletében található közleményben a Dahl család bocsánatot kért azokért a maradandó és érthető sérelmekért, melyeket Dahl szavai okoztak.

"Ezek az előítéletes megjegyzések érthetetlenek számunkra, és nem állnak összhangban sem azzal az emberrel, akit ismertünk, sem a Dahl történetei szívében rejlő értékekkel, amelyek fiatalok nemzedékeire hatottak" - írták a közleményben.

A honlapon egyébként a szerző hivatalos életrajza nem tesz említést Dahl antiszemita nézeteiéről. 

A család a csöndben közzé tett bocsánatkérést zsidó szervezeteknek is elküldte, írja a Guardian.

A brit lap emlékeztet rá: a hírhedt New Statesman-interjú után Dahl egy Independentben 1990-ben közölt publicisztikájában elismerte antiszemitizmusát. 

 
Rob Bogaerts / Anefo / Public Domain
 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.