Pályázni fog a PIM főigazgatói posztjára hivatalosan is a volt századvéges Demeter Szilárd

  • narancs.hu
  • 2019. január 4.

Könyv

Nem éri be az ideiglenes főigazgatói poszttal, komolyabbak az ambíciói.

Bár egyelőre csak ideiglenesen nevezték ki a Petőfi Irodalmi Múzeum élére, annak rendje és módja szerint hivatalosan is pályázni fog a főigazgatói posztra Demeter Szilárd – derül ki az Origonak adott interjújából.

Habony Árpád egykori ügyintézője lett a Petőfi Irodalmi Múzeum ideiglenes főigazgatója

Demeter Szilárd korábban Tőkés László fideszes EP-képviselő nagyváradi irodavezetője is volt.

Demeter komoly NER-kötődéssel bír, így lényegében igazi meglepetést okozna, ha ideiglenes megbízása után nem őt választanák az állandóra pozícióra.

Az mondjuk, az Origo interjújából érdekes módon nem derül ki, mégis, mit kezd vagy kezdene a jövőben Demeter a PIM vezetőjeként a múzeummal.

A fantomszerző által készített interjú sokkal inkább a könnyedség látszatát keltő beszélgetés,  amelyből az ideiglenes igazgató életéről, gondolatairól, érzéseiről tudhat meg többet az érdeklődő, na, meg komoly írói munkásságának legújabb részleteiről, miszerint Demeter dolgozik az első székely cyberpunk regényen.

Az interjúból mindenesetre lényegibb információként kiderül, hogy az ideiglenes főigazgatót József Attila-díjra jelölték, de kinevezése miatt megkérte az előterjesztőt (!), hogy vonja vissza azt – így megy ez –, mert még a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy nem munkássága miatt kapja meg a díjat.

Demeter kijelentése szerint a magyar irodalom nem a "halott fehér férfiak termése".

És bár véletlenül sem hagy fel komoly írói szerepével, azért némiképp zárójelbe teszi azt vezetői feladatai miatt.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.