KÖNYVMELLÉKLET

Péntek Orsolya: Az Andalúz lányai

  • Lakner Dávid
  • 2015. július 4.

Könyv

Nem egyszerű rácsatlakozni Péntek Orsolya első regényének világára, de ha türelmesek vagyunk, hangulatos atmoszférát teremthet számunkra a kevésbé női, mint család- vagy még inkább fejlődésregénynek nevezhető kötet. A legtöbb helyen elolvashatjuk, hogy a történet egy ikerpárról, a földön járó Szterkéről és a légiesebb Dorkról szól, de valójában Az Andalúz lányai az előbbi szemszögéből mutatja be egy horvát–osztrák–olasz felmenőkkel rendelkező nő érését, fejlődésének történetét.

Péntek Orsolya maga idézte fel, hogy egykor döntenie kellett, a festést vagy az írást választja, és végül az utóbbi győzött, de a másikról sem tudott végleg lemondani. Ezt láthatjuk Szterkénél is, aki a festés mellett egy antikváriumban dolgozik, hivatása pedig rátelepszik éle­tére, így amikor a nehezebb időszakokban a világ is elveszti számára színeit. A regény erőssége a prousti akaratlan emlékezés mellett ez: mindennek színe és szaga van, érzékenyen felfestett képeken keresztül jutunk el a rendszerváltás előtti és utáni évtized Magyarországához. A történetben több helyütt is akadnak homályos foltok, de ezek nem bántóak, másrészt meg a hangsúly nem is ezen van. A lánytestvér látásmódjának kimaradása viszont kelthet bennünk hiányérzetet. A regény egy tervezett trilógia első része, és az író a másodikban ugyanezeket az évtizedeket kívánja bemutatni Dork szempontjából. Teljesebb képet így kaphatunk majd, amellett, hogy ez a kötet is kerek egész, és ígéretes kezdés.

Kalligram, 2014, 300 oldal, 3000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.

Aktívan és örömmel

Július óta központi raktárból biztosítják az anyagellátást a hazai kórházak számára. A miniszterelnöki vő logisztikai cége is részese az üzletnek. Az elvileg a kórházi adósságok csökkentését szolgáló változtatás azzal járhat, hogy egyes intézményeknek nőnek a költségei.