KÖNYVMELLÉKLET

Péntek Orsolya: Az Andalúz lányai

  • Lakner Dávid
  • 2015. július 4.

Könyv

Nem egyszerű rácsatlakozni Péntek Orsolya első regényének világára, de ha türelmesek vagyunk, hangulatos atmoszférát teremthet számunkra a kevésbé női, mint család- vagy még inkább fejlődésregénynek nevezhető kötet. A legtöbb helyen elolvashatjuk, hogy a történet egy ikerpárról, a földön járó Szterkéről és a légiesebb Dorkról szól, de valójában Az Andalúz lányai az előbbi szemszögéből mutatja be egy horvát–osztrák–olasz felmenőkkel rendelkező nő érését, fejlődésének történetét.

Péntek Orsolya maga idézte fel, hogy egykor döntenie kellett, a festést vagy az írást választja, és végül az utóbbi győzött, de a másikról sem tudott végleg lemondani. Ezt láthatjuk Szterkénél is, aki a festés mellett egy antikváriumban dolgozik, hivatása pedig rátelepszik éle­tére, így amikor a nehezebb időszakokban a világ is elveszti számára színeit. A regény erőssége a prousti akaratlan emlékezés mellett ez: mindennek színe és szaga van, érzékenyen felfestett képeken keresztül jutunk el a rendszerváltás előtti és utáni évtized Magyarországához. A történetben több helyütt is akadnak homályos foltok, de ezek nem bántóak, másrészt meg a hangsúly nem is ezen van. A lánytestvér látásmódjának kimaradása viszont kelthet bennünk hiányérzetet. A regény egy tervezett trilógia első része, és az író a másodikban ugyanezeket az évtizedeket kívánja bemutatni Dork szempontjából. Teljesebb képet így kaphatunk majd, amellett, hogy ez a kötet is kerek egész, és ígéretes kezdés.

Kalligram, 2014, 300 oldal, 3000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.