Könyv

Philip Kerr: Halálos március

  • - kg -
  • 2015. június 7.

Könyv

Hurrá, mintegy 25 év késéssel megérkezett hozzánk a Berlin Noir sorozat első darabja, melynek eredeti címe – March Violets – azokra a nácikra, vagyis márciusi violákra vonatkozik, akik későn léptek be a nemzetiszocialistákhoz, de azért nem olyan későn, hogy ne húzzanak hasznot belőle. Kerr főhőse nem be-, hanem kilépő: egy igazi ponyvadetektív, aki még időben lépett ki a rendőrségtől, hogy ne zsidókat kelljen vegzálnia hivatalból, a harmincas évek közepén, Berlinben. Bernhard Günther – barátainak és szeretőinek csak Bernie – büszkén hordozza fajtája, a chandleri hagyományokkal és kevésbé kifinomult eszközökkel (vascső, bokszer) megvert magánnyomi minden tulajdonságát: cinikus, de van szíve, lovag, de kikezd a kis harisnyabolti eladóval. Amerikai rokonaitól nem sok választja el, talán csak annyi, hogy a klasszikus amerikai detektívnek sosem kellett karlendítéssel köszönnie. Ezt Bernie is rühelli, miként az egész náci bagázst, mégis egészen Göring nappalijáig eljut, ahol a há­zigazda egy oroszlánkölyökkel játszik és Dashiell Hammettet emlegeti. Bár fordítva még izgalmasabb lett volna, de ennyiből is látszik, hogy Kerrnek elég rendesen megszaladt a fantáziája, mire azonban Göringig jutunk a mesében, már megszokhattuk az efféle barokkos fordulatokat.

Amiben Kerr kitűnik, az nem a krimi, hanem a háttér, az olimpiára készülő náci Németország mindennapi működésének filmszerű leírása. A nácik alatti limonádé jellemzése felér egy komplett rendszerkritikával. Ettől még Kerr nem lesz kevésbé gátlástalan olvasófogó: ahol kell, horogkeresztet, ahol meg az kell, sötétlő női háromszöget villant, de a legszórakoztatóbb Bernie hasonlathalmozása. Minden oldalra jut egy „bimbói úgy sötétlettek, mint egy-egy brit rohamsisak” vagy egy „türelme fogytán, mint zsidó piskótában a lekvár”. Ha ez paródia, és nagylelkűen vegyük annak, akkor Bernie-nek van mit keresnie.

Fordította: Illés Róbert. Jaffa Kiadó, 2015, 270 oldal, 2940 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.