Könyv

Philip Kerr: Halálos március

  • - kg -
  • 2015. június 7.

Könyv

Hurrá, mintegy 25 év késéssel megérkezett hozzánk a Berlin Noir sorozat első darabja, melynek eredeti címe – March Violets – azokra a nácikra, vagyis márciusi violákra vonatkozik, akik későn léptek be a nemzetiszocialistákhoz, de azért nem olyan későn, hogy ne húzzanak hasznot belőle. Kerr főhőse nem be-, hanem kilépő: egy igazi ponyvadetektív, aki még időben lépett ki a rendőrségtől, hogy ne zsidókat kelljen vegzálnia hivatalból, a harmincas évek közepén, Berlinben. Bernhard Günther – barátainak és szeretőinek csak Bernie – büszkén hordozza fajtája, a chandleri hagyományokkal és kevésbé kifinomult eszközökkel (vascső, bokszer) megvert magánnyomi minden tulajdonságát: cinikus, de van szíve, lovag, de kikezd a kis harisnyabolti eladóval. Amerikai rokonaitól nem sok választja el, talán csak annyi, hogy a klasszikus amerikai detektívnek sosem kellett karlendítéssel köszönnie. Ezt Bernie is rühelli, miként az egész náci bagázst, mégis egészen Göring nappalijáig eljut, ahol a há­zigazda egy oroszlánkölyökkel játszik és Dashiell Hammettet emlegeti. Bár fordítva még izgalmasabb lett volna, de ennyiből is látszik, hogy Kerrnek elég rendesen megszaladt a fantáziája, mire azonban Göringig jutunk a mesében, már megszokhattuk az efféle barokkos fordulatokat.

Amiben Kerr kitűnik, az nem a krimi, hanem a háttér, az olimpiára készülő náci Németország mindennapi működésének filmszerű leírása. A nácik alatti limonádé jellemzése felér egy komplett rendszerkritikával. Ettől még Kerr nem lesz kevésbé gátlástalan olvasófogó: ahol kell, horogkeresztet, ahol meg az kell, sötétlő női háromszöget villant, de a legszórakoztatóbb Bernie hasonlathalmozása. Minden oldalra jut egy „bimbói úgy sötétlettek, mint egy-egy brit rohamsisak” vagy egy „türelme fogytán, mint zsidó piskótában a lekvár”. Ha ez paródia, és nagylelkűen vegyük annak, akkor Bernie-nek van mit keresnie.

Fordította: Illés Róbert. Jaffa Kiadó, 2015, 270 oldal, 2940 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.