KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Semmi különös

Harag Anita: Valakire mindig gondolni kell

Könyv

Zavarba ejtően önértelmező Harag Anita második novelláskötetének első írása.

A két szereplő nem beszél közös nyelvet, ezért új nyelvet tanulva, tapogatózva közelednek egymáshoz. Végső soron a könyvvel kapcsolatban felmerülő alapkérdés, hogy a novellák túl tudnak-e lépni a nyelvtanulás példamondatainak ismerős témáin, közhelyein, szellemi horizontján; találnak-e szavakat a mélyebb, bonyolultabb dolgok elmondására. Sajnos korántsem mindig.

A szerző közel harminc új novellája továbbra is a hétköznapiság világában horgonyoz le, megmutatva a mai magyar középosztály valóságának számos jelenségét, az öltözködési és az étkezési szokásoktól kezdve az irodai környezetig és a szabadidős divatokig. A külső reáliák mellett az átlagos testi érzetek és a megszokott élethelyzetek, a családi, szerelmi, baráti viszonyok, a munkahelyi körülmények ábrázolása teszi ismerőssé, könnyen belakhatóvá a szövegvilágokat. Ám a ráismerés öröméhez ritkán társul a rácsodálkozás meglepetése és a megismerés izgalma. A szövegek sokszor beérik banalitásokkal: fél oldalon keresztül készül a kókuszgolyó, rosszul lesz egy kutya, de aztán rendbe jön, megtudjuk, mi volt az apa óvodai jele. Ezek akkor is érdektelen részletek, ha valamiképpen kapcsolódnak a szereplők viszonyrendszeréhez (a kókuszgolyóba meggy kerül, pedig azt nem szeretik, a kutya mellett a néma kislány minden bizonnyal az anyja új kapcsolata miatt nem szólal meg stb.). A témák, a szereplők túlságosan hasonlók, az elbeszélésmód és a stílus is mindvégig egyhangú (érdemes lenne azt is áttekinteni egyszer, mekkora szerepe van az íróiskolák felvirágzásának abban, hogy a napjaink privát szférájában berendezkedő, hétköznapi alakokat felsorakoztató, leíró jellegű, az artisztikumtól ódzkodó dísztelen prózanyelv ennyire elterjedtté vált a fiatal és középgeneráció műveiben). A túlrészletezés és a kiismerhetőség óhatatlanul monotóniához vezet, nem csoda, hogy a szereplők folyton képzelegnek: csakhogy ahová elvágyódnak, az nagyon hasonlóan jelenik meg a szövegekben, mint ahonnan menekülnének – így a novellák könnyen álmosítóvá válnak. Pedig időnként megéri résen lenni: van, hogy felsejlik valami elfojtott vagy takargatott, és a hétköznapi fásultságon átüt valami drámai és felforgató, még ha jóval ritkábban is, mint a szerző első kötetében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.