rés a présen

Sikítani szabad-e

Madarász Éva író, színész  

  • rés a présen
  • 2021. június 16.

Könyv

"Mindig is foglalkoztatott az írás gondolata"

rés a présen: Mi inspirált a Hullámvasút című, most megjelent regényed írásakor?

Madarász Éva: Mindig is foglalkoztatott az írás gondolata. Mivel kamasz és kiskamasz gyerekeim vannak, nem állt távol tőlem, hogy ennek a korosztálynak írjak. A regényem már a pandémiás időszak előtt elkészült. Amikor megtudtam, hogy 2019 szeptemberében van kéziratleadás a Móra Kiadónál, akkor odaadtam nekik. A kezdetben még Eszter könyve munkacímű regényt 900 kézirat közül választották ki. Egyszer csak kaptam egy üzenetet, hogy menjek be hozzájuk, és Pacskovszky Zsolt, a későbbi szerkesztőm azzal fogadott, hogy szeretnék kiadni. Mire én megkérdeztem, hogy sikítani szabad-e.

rap: Miért a napló formát választottad a regényhez?

MÉ: Egy tizenéves lány szemével szerettem volna bemutatni a világot. A napló tűnt a legalkalmasabb formának arra, hogy megmutassam, mit érez egy kamasz, amikor szétesik a megszokott kis világa, amikor a felnőttek döntenek helyette a sorsáról, és ő csak „járulékos veszteség” lesz. Eszter szülei elválnak, és minden darabokra hullik körülötte: el kell költöznie, ráadásul éppen elkezdi a gimnáziumot, sok új dolog szakad rá hirtelen és szüksége van némi időre, míg megérti, hogy a változás jó is lehet, nem csak rossz.

rap: Hogyan tudtál belehelyezkedni egy iskolás lány bőrébe? Segített, hogy színész az eredeti szakmád?

MÉ: Igen, biztosan számít, hogy színész vagyok. Meg az is, hogy rendkívül intenzíven él bennem a saját kamaszkorom, a gimnazista éveim meghatározó szerepet töltenek be az életemben. A mai napig vannak barátaim, akiket a középiskolában szereztem. A színészet talán abban is segített, hogy a könyvem sok jelenete nagyon filmszerű lett, mintha a vásznon peregnének az események.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.