Könyv
Kedves emberek
„Cuffy Lambkin, az Öt Cél Baptista Gyülekezet diakónusa 1969-ben, egy felhős szeptemberi napon lett halálra ítélt ember. Azon a napon történt, hogy az öreg diakónus, akit a barátai csak Sportzakóként ismertek, kimasírozott a Brooklyn déli részén fekvő Causeway-telep központi terére, egy özönvíz előtti 38-as Coltot nyomott egy Deems Clemens nevű tizenkilenc éves drogdíler képébe, és meghúzta a ravaszt.”
Nincs orruk
Egy regény úgy is lehet kiszámíthatatlan, ha minden szereplője valóságos személy. Az építésznő egyik, 17. századi történetszálában szakadatlanul festenek, írnak, építenek szent meggyőződéssel. A másik, 19. századi szálnak a köztársaság szabadságháborúja, az öldöklés a fő eseménye.
„Sem apák, sem fiúk”
A cári Oroszország zsarnokállam volt, a „népek börtöne”. Mégis éltek ott szabadgondolkodók, igaz, sokukat letartóztatták vagy szibériai száműzetésbe vetették. Mások életük nagy részét hazájuktól külföldön töltötték; miként Turgenyev, az orosz nyugatosok vezéralakja is, aki a világirodalom egyik fő művének tartott regényében, az Apák és fiúkban az orosz liberalizmus esélyeit latolgatta.
Magyarország és Oroszország közeli pályákon mozog, a patronális autokrácia felé
Magyar Bálint és Madlovics Bálint könyve a kortárs elemzők szerint az elmúlt harminc év legjelentősebb kísérlete az egykori szovjet birodalom szétesése utáni rendszerek adekvát leíró nyelvének megteremtésére.
Értük jöttek
Ha van könyv, amelyet érdemes elolvasni az ukrajnai orosz agresszió megértéséhez, az Belton két éve megjelent és immár magyarul is olvasható munkája. A londoni oknyomozó újságíró vaskos kötetté nőtt sztorijából ugyanis világosan kiderül, hogyan építette és tőkésítette fel magát a jelenlegi, Putyin és ex-KGB-s elvtársai vezette új orosz birodalmi elit.
Engedetlenül
A két évvel ezelőtt, 93 éves korában elhunyt feminista ügyvéd, író és politikus, Gisèle Halimi méltatlanul ismeretlen hazánkban. Éppen ezért különösen örvendetes, hogy megjelent magyarul is a halála évében rögzített interjúja, hosszú, küzdelmes és eredményes életútjának az összegzése.
Nina F. Grünfeld: Frida
A norvég író és rendező, Nina Grünfeld sosem találkozott apai nagyanyjával.
Du musst dein Leben ändern – Egymondatok
Vörös István, a Pannon Tükör versrovatának korábbi vezetője 2016 nyarán kért fel először szerzőket, hogy jegyezzenek le egy-egy mondatot az adott hónap minden napján.
„Sokszor csak jönnek”
Valóság és szürrealitás, véres mesék és költészet ölelkeznek többszólamú munkáiban. Debütáló regénye, A bánat egy tollas állat eddig több mint harminc nyelven jelent meg. A brit szerző ősszel a PesText vendége lesz. Munkamódszeréről és a készülő új könyvéről is beszélgettünk vele.
Hegedüs Vera: Ostoba
Felkavaró, ámulatba ejtő, szélsőségesen naturalista és végtelenül költői.
Bartóki billentés
Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.
Hajókórház a járványszigetnél
Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemeteszsákkal.