Könyv

Elszáradt arcok

Bódi Péter: Hype

Kritika

Felhajtás, a kínált holmi értékéhez képest túl nagy reklám: ezt jelenti a szerző negyedik regényének címe. A neonzöld szmájli és a betűk neonzöldje a borítón a könyvben felbukkanó árura, egy drogra utal. Az egyenmosoly a grafikai megoldásnak köszönhetően vibrál. Ez a látvány meg is alapozza az olvasmány­élményt, amelynek meghatározó vonulata a bizonytalanság.

Nincs elbeszélő, csak mindenható válogató, aki csetüzeneteket tesz egymás mellé, ezekből alakul a csetregény. A legtöbb szereplő egyetemista vagy önkéntes munkás, illetve öcs, ikertestvér, partner. Borisz, Elek, Jácint, Andrea és a többiek legfontosabb programja az olasz egyetemi városban a drogozás és az ivás más kelet-európaiakkal, olykor kis-ázsiai­akkal. Ismerkedés narkózás közben, szex és ritkán városnézés, szétcsapott állapotban: „Megvártuk míg becsavar a sav majd elmentünk a kapucinus kriptába, ahol több száz múmia pihen egy föld alatti folyosórendszerben. Elszáradt, kétszáz éves arcokkal néztünk farkasszemet…”

Máskor fürdenek a tengerben, filmet forgatnak vagy magyarázatot keresnek arra, hogy miért alakul így az életük, ahelyett, hogy az ottlétük hivatalosan támogatott célja szerint kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat építenének. A csetüzeneteik nagyrészt ezekről a sztorikról szólnak, csak érintőleg a tanulmányaikról, munkájukról, az „univerzum nagy kérdéseiről”, „meg a többi kozmikus faszságról”. Vagy arról, hogy mi van ezzel „a lélek a mennybe jut” dologgal. Olyanokon merengenek, hogy a demensként meghalt emberek leépült vagy fiatalkori agyukkal születnek-e újjá, vagy az áll-e, hogy „a mi kis csökönyös érzékszerveinkkel a világegyetemnek csak egy egészen apró darabkáját látjuk, és ebből következtetünk (valszeg full hibásan) a többire.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.