Egy dedikáció története

„Tisztelettel, Mark Chagall”

  • Váradi András
  • 2023. február 1.

Könyv

Külföldön élő barátom mutatta büszkén Marc Chagall Ma Vie (Életem) című önéletrajzának első kiadását, amelyet egy budapesti antikváriumban talált.

A kötet a szövegen kívül harminckét tollrajzzal és a borítón lévő önarcképpel jelent meg Párizsban, 1931-ben. Az első lapot egész oldalas orosz nyelvű dedikálás foglalja el:

„Mihail Jurevics Benediktovnak

Ön nemcsak résztvevője, hanem kezdeményezője is volt annak, amikor részleteket olvashattam fel a »Ma Vie« című könyvemből. De erről, talán a II. kötetben…

Tisztelettel,

Mark Chagall,

Párizs, 1931”

Vajon ki az, akinek Chagall ily nagy tisztelettel dedikálja életrajzi kötetét? És hogy került ez a könyv egy budapesti antikváriumba? 

*

Ami a dedikációbeli ígéretet illeti, sajnos Chagall sohasem írta meg a Ma Vie második kötetét, így máshol kell keresnünk, ki volt Mihail Jurevics Benediktov. A név írói, pontosabban újságírói álnév: Mihail Jurevics Berhin orosz-zsidó értelmiségié.

Berhin 1885-ben, egy oroszországi kisvárosban, Velizsben született. Apja és anyai nagy­apja, Eliezer Arlozorov is ortodox rabbi volt. A család 1901-ben Harkovba költözött, Mihail a kisvárosi levegő helyett az intellektuálisan sokkal izgalmasabb nagyvárosi miliőbe került. „Velizsben Vernét és Walter Scottot olvasott héberül, Harkovban pedig az orosz kultúra teljes keresztmetszetével találkozott” – írja rövid életrajzának összeállítója, nevelt fia, Jean Gottmann. Már tizenöt éves korában jelent meg fordítása (jiddisből vagy héberből oroszra). Harkovban a jogi karra iratkozott be, de közben kritikákat írt a helyi színházi lapba. Cionista volt, és addig ügyeskedett, amíg az egyik helyi lap szerkesztőjét meggyőzte, hogy akkreditálja Palesztinába. Igazából itt kezdődtek újság­írói kalandjai, mert nem jutott túl Konstantinápolyon, ahonnan tudósításokat küldött haza, és ahol összebarátkozott Vlagyimir Zsabotinszkijjel, azaz Ze’ev Jabotinskyvel, a revizionista cionista mozgalom későbbi vezetőjével (lásd keretes írásunkat).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.