„Tisztelettel, Mark Chagall”

Külföldön élő barátom mutatta büszkén Marc Chagall Ma Vie (Életem) című önéletrajzának első kiadását, amelyet egy budapesti antikváriumban talált.

A kötet a szövegen kívül harminckét tollrajzzal és a borítón lévő önarcképpel jelent meg Párizsban, 1931-ben. Az első lapot egész oldalas orosz nyelvű dedikálás foglalja el:

„Mihail Jurevics Benediktovnak

Ön nemcsak résztvevője, hanem kezdeményezője is volt annak, amikor részleteket olvashattam fel a »Ma Vie« című könyvemből. De erről, talán a II. kötetben…

Tisztelettel,

Mark Chagall,

Párizs, 1931”

Vajon ki az, akinek Chagall ily nagy tisztelettel dedikálja életrajzi kötetét? És hogy került ez a könyv egy budapesti antikváriumba? 

*

Ami a dedikációbeli ígéretet illeti, sajnos Chagall sohasem írta meg a Ma Vie második kötetét, így máshol kell keresnünk, ki volt Mihail Jurevics Benediktov. A név írói, pontosabban újságírói álnév: Mihail Jurevics Berhin orosz-zsidó értelmiségié.

Berhin 1885-ben, egy oroszországi kisvárosban, Velizsben született. Apja és anyai nagy­apja, Eliezer Arlozorov is ortodox rabbi volt. A család 1901-ben Harkovba költözött, Mihail a kisvárosi levegő helyett az intellektuálisan sokkal izgalmasabb nagyvárosi miliőbe került. „Velizsben Vernét és Walter Scottot olvasott héberül, Harkovban pedig az orosz kultúra teljes keresztmetszetével találkozott” – írja rövid életrajzának összeállítója, nevelt fia, Jean Gottmann. Már tizenöt éves korában jelent meg fordítása (jiddisből vagy héberből oroszra). Harkovban a jogi karra iratkozott be, de közben kritikákat írt a helyi színházi lapba. Cionista volt, és addig ügyeskedett, amíg az egyik helyi lap szerkesztőjét meggyőzte, hogy akkreditálja Palesztinába. Igazából itt kezdődtek újság­írói kalandjai, mert nem jutott túl Konstantinápolyon, ahonnan tudósításokat küldött haza, és ahol összebarátkozott Vlagyimir Zsabotinszkijjel, azaz Ze’ev Jabotinskyvel, a revizionista cionista mozgalom későbbi vezetőjével (lásd keretes írásunkat).