Könyv

Nyilvántartva

Kurimay Anita: Meleg Budapest 1873–1961

Kritika

Hiánypótló könyvet írt a Berkeley történész-genderkutatója, a témával korábban senki sem foglalkozott ennyire átfogóan, mint ahogy arról sem születtek összefoglaló munkák, hogyan tekintettek a homoszexualitásra a különböző történelmi korok a dualizmustól a kommunizmusig. De nemcsak ez nehezítette a szerző munkáját, hanem az is, hogy a második világháborúban a források többsége megsemmisült.

A Meleg Budapest a főváros megalakulásától a homoszexualitás dekriminalizálásáig, 1961-ig tekinti át e szexuális szubkultúra értelmezését és szabályozását. Egészen meglepő és egyáltalán nem közismert, hogy a kádári Magyarország a homoszexualitás büntethetőségének megszüntetésével megelőzte az NSZK-t, Angliát és az Egyesült Államok egy sor tagállamát. Velünk egy időben Csehszlovákia lépte meg ugyanezt, Lengyelországban pedig már 1932-ben sor került a dekriminalizására, igaz, nem annyira a szexuális szabadság, inkább a félrenézés jegyében.

A nagyvárossá váló Budapesten a dualizmus korában hozták létre azt a homoszexuális nyilvántartást, amely – több európai városhoz hasonlóan – bűncselekménytípusonként listázta az elkövetőket a nyomozás megkönnyítése érdekében. Ez a nyilvántartás már az 1890-es években létezhetett, végleges formáját 1908 körül nyerhette el. (Azok a férfiak nem szerepeltek benne, akik privát tereken létesítettek egymással szexuális kapcsolatot. Ha valakit nyilvános helyen értek tetten azonos neművel folytatott szexuális aktus közben, legtöbbször még tárgyalásra sem került sor, tehát a büntethetőségtől ilyen esetekben lényegében eltekintettek.) A kornak a témához való liberális hozzáállását jól jellemezte, hogy a homoszexualitás dekriminalizációját sürgető vélemények már a 20. század elején megjelentek.

Különös módon a Tanácsköztársaság sem büntette a normától eltérő szexualitást. Még meglepőbb, hogy a homoszexualitáshoz kifejezetten progresszív módon közelítettek: az ebben az időszakban létrehozott Kísérleti Kriminológiai Osztály feladata volt a melegek pszichoszociális „elemzése”, amelyhez a pszichoanalízis módszereit is felhasználták. A Tanácsköztársaság hozzáállása a tekintetben is újszerű volt, hogy „nem feltétlenül írta elő a heteronormativitást a kommunista állampolgárok számára”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.