Könyv

Nyilvántartva

Kurimay Anita: Meleg Budapest 1873–1961

Kritika

Hiánypótló könyvet írt a Berkeley történész-genderkutatója, a témával korábban senki sem foglalkozott ennyire átfogóan, mint ahogy arról sem születtek összefoglaló munkák, hogyan tekintettek a homoszexualitásra a különböző történelmi korok a dualizmustól a kommunizmusig. De nemcsak ez nehezítette a szerző munkáját, hanem az is, hogy a második világháborúban a források többsége megsemmisült.

A Meleg Budapest a főváros megalakulásától a homoszexualitás dekriminalizálásáig, 1961-ig tekinti át e szexuális szubkultúra értelmezését és szabályozását. Egészen meglepő és egyáltalán nem közismert, hogy a kádári Magyarország a homoszexualitás büntethetőségének megszüntetésével megelőzte az NSZK-t, Angliát és az Egyesült Államok egy sor tagállamát. Velünk egy időben Csehszlovákia lépte meg ugyanezt, Lengyelországban pedig már 1932-ben sor került a dekriminalizására, igaz, nem annyira a szexuális szabadság, inkább a félrenézés jegyében.

A nagyvárossá váló Budapesten a dualizmus korában hozták létre azt a homoszexuális nyilvántartást, amely – több európai városhoz hasonlóan – bűncselekménytípusonként listázta az elkövetőket a nyomozás megkönnyítése érdekében. Ez a nyilvántartás már az 1890-es években létezhetett, végleges formáját 1908 körül nyerhette el. (Azok a férfiak nem szerepeltek benne, akik privát tereken létesítettek egymással szexuális kapcsolatot. Ha valakit nyilvános helyen értek tetten azonos neművel folytatott szexuális aktus közben, legtöbbször még tárgyalásra sem került sor, tehát a büntethetőségtől ilyen esetekben lényegében eltekintettek.) A kornak a témához való liberális hozzáállását jól jellemezte, hogy a homoszexualitás dekriminalizációját sürgető vélemények már a 20. század elején megjelentek.

Különös módon a Tanácsköztársaság sem büntette a normától eltérő szexualitást. Még meglepőbb, hogy a homoszexualitáshoz kifejezetten progresszív módon közelítettek: az ebben az időszakban létrehozott Kísérleti Kriminológiai Osztály feladata volt a melegek pszichoszociális „elemzése”, amelyhez a pszichoanalízis módszereit is felhasználták. A Tanácsköztársaság hozzáállása a tekintetben is újszerű volt, hogy „nem feltétlenül írta elő a heteronormativitást a kommunista állampolgárok számára”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.