Könyv

Nyilvántartva

Kurimay Anita: Meleg Budapest 1873–1961

Kritika

Hiánypótló könyvet írt a Berkeley történész-genderkutatója, a témával korábban senki sem foglalkozott ennyire átfogóan, mint ahogy arról sem születtek összefoglaló munkák, hogyan tekintettek a homoszexualitásra a különböző történelmi korok a dualizmustól a kommunizmusig. De nemcsak ez nehezítette a szerző munkáját, hanem az is, hogy a második világháborúban a források többsége megsemmisült.

A Meleg Budapest a főváros megalakulásától a homoszexualitás dekriminalizálásáig, 1961-ig tekinti át e szexuális szubkultúra értelmezését és szabályozását. Egészen meglepő és egyáltalán nem közismert, hogy a kádári Magyarország a homoszexualitás büntethetőségének megszüntetésével megelőzte az NSZK-t, Angliát és az Egyesült Államok egy sor tagállamát. Velünk egy időben Csehszlovákia lépte meg ugyanezt, Lengyelországban pedig már 1932-ben sor került a dekriminalizására, igaz, nem annyira a szexuális szabadság, inkább a félrenézés jegyében.

A nagyvárossá váló Budapesten a dualizmus korában hozták létre azt a homoszexuális nyilvántartást, amely – több európai városhoz hasonlóan – bűncselekménytípusonként listázta az elkövetőket a nyomozás megkönnyítése érdekében. Ez a nyilvántartás már az 1890-es években létezhetett, végleges formáját 1908 körül nyerhette el. (Azok a férfiak nem szerepeltek benne, akik privát tereken létesítettek egymással szexuális kapcsolatot. Ha valakit nyilvános helyen értek tetten azonos neművel folytatott szexuális aktus közben, legtöbbször még tárgyalásra sem került sor, tehát a büntethetőségtől ilyen esetekben lényegében eltekintettek.) A kornak a témához való liberális hozzáállását jól jellemezte, hogy a homoszexualitás dekriminalizációját sürgető vélemények már a 20. század elején megjelentek.

Különös módon a Tanácsköztársaság sem büntette a normától eltérő szexualitást. Még meglepőbb, hogy a homoszexualitáshoz kifejezetten progresszív módon közelítettek: az ebben az időszakban létrehozott Kísérleti Kriminológiai Osztály feladata volt a melegek pszichoszociális „elemzése”, amelyhez a pszichoanalízis módszereit is felhasználták. A Tanácsköztársaság hozzáállása a tekintetben is újszerű volt, hogy „nem feltétlenül írta elő a heteronormativitást a kommunista állampolgárok számára”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.