poeta.doc

Ellenpróba

Könyv

Karinthy Frigyes: Nihil (Recitativ)

Karinthy Frigyes: Nihil (Recitativ)

 

Utoljára még elmentem volt szeretőmhöz

És beszélgettem vele a lépcsőházban:

Bementünk, mert kint nagyon fujt a szél

És kemény csöppek estek.

 

Végleg elbucsuztunk, már nem szeretem:

Aztán lementem a Rottenbiller-utcán,

Vettem gesztenyét, de nem tudtam lenyelni,

Találkoztam Biró barátommal.

 

Biró beszélt a neo-impresszionizmusról,

Én mondtam: mindent abba kell hagyni:

A művészetnek ne legyenek korlátai –

Se ütem, se vonal, se szín.

 

Vagyis az a művészet, amit az ember gondol,

És ha nem gondol semmit, az is művészet –

És ha csak érez valamit, az is művészet

És ha neked nem, hát nekem.

 

És ha neked ez nem képez művészetet

Kedves Ernő: hát akkor nem művészet –

Nem is az a fontos, hogy művészet-e

Vagy sem; – nem az a fontos.

 

És ha ez nem művészet: hát nem az,

De akkor nem is kell művészet –

Mert az a fontos, hogy figyeljenek

Az emberek és jól érezzék magukat.

 

Biró dühösen ott maradt az utcán,

Én meg bementem egy kávéházba:

Akkor egy szélroham jött veszekedve

És bevágta az ajtót.

 

A szélnek mondtam egy gorombaságot,

Kávét ittam és olvastam egy lapot:

Valami cikk volt a versköltészet céljáról,

De nem egyeztem meg vele.

 

Ja igaz: a lépcsőházból lejövet

(Még ott, volt szeretőmnél) arra gondoltam,

Hogy most meg kellene dögölni

És kiölteni a nyelvemet.

Szakítópróba címmel Beck András 2015-ben egy egész könyvet írt erről az egyetlen versről, és ebben a gesztusban semmi túlzás nem volt. A Nihil a Nyugat 1911. évi első számában jelent meg, vagyis most múlt száztizenkét éves, ehhez képest a nyelve egy-két szóalaktól eltekintve olyan, hogy azt érezzük, akár ma is írhatták volna. Ezt mutatja az is, hogy az akkoriban pályája zenitjén járó Ady műveit Karinthy verse után olvasva az előbbiek szinte múzeumi levegőt árasztanak: mintha nem is ugyanannak a korszaknak lennének a szülöttei.

Ekkor dolgozott Karinthy az Így írtok ti darabjain is. A visszatekintő Babits pontosan látta a paródiasorozat tétjét: „Nem a rossz írókat leplezte le: – a jó írókat leplezte le – magát az irodalmat leplezte le, a lényegéhez tartozó modorságokkal, pózokkal és csináltságokkal, úgy hogy hökkenve kérdeztük: e pusztító ítéletmondás után hogy mer majd írni s építeni?”

Modorság: szerintem ez nem sajtóhiba, hanem az Így írtok ti darabjainak születésével egy időben kialakuló orosz formalista irodalomtudomány kulcsszavának, a prijomnak (trükk, fogás) a véletlen szülte, alkalmi magyar megfelelője. Úgy érzem, a paródiasorozat azt mutatja, hogy Karinthy ráérzett arra, amire az irodalomtudós Sklovszkij és társai: hogy az irodalmi szöveget az olyan fogások különböztetik meg attól, ami nem irodalom, mint a hasonlat, a metafora vagy a rím. Az Így írtok ti tulajdonképpen a formalista irodalomtudomány tankönyvéhez mellékelhető szemléletes szöveggyűjtemény: így olvasva még zseniálisabb, pedig már önmagában véve is elég zseniális.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.