Könyv

Politikai konstrukció

Apor Balázs: Láthatatlan tündöklés – Rákosi Mátyás kultusza a sztálinista Magyarországon (1945–1956)

Kritika

Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.

Apor Balázs történész, a Trinity College Dublin keretében működő Centre for European Studies docense módszeresen vizsgálja a kultuszt. A mű eredetije 2017-ben jelent meg angolul a CEU kiadásában (The Invisible Shining). Mivel a munka a nemzetközi közönségnek készült, nagy előnye, hogy térben és időben is kitágított horizonton vizsgálja a Rákosi Mátyás alakja körüli magyarországi kultuszteremtést, és emiatt tud túllépni a mi fejünkben élő sztereotípiákon.

Apor tágabb nézőpontból tekint a kultusz olyan abszurditásaira is, mint a Rákosit dicsőítő versek vagy a történelem átírása. Több oldalról is rájuk közelít, megnézi, más országokban hogyan működtek a diktatúrák, így jóval érthetőbbé válik a magyarországi Rákosi-kultusz, annak céljaival és megjelenési formáival együtt. A pártfőtitkár kultusza ugyanis korántsem (csak) az ő személyétől vagy megalomániájától függött, hanem ahogy Apor rámutat, sokkal inkább a sztálinista vezetőkultusz mintáit másolta, pont úgy, ahogy más közép- és kelet-európai országok vezetőinek kultusza is, akik szintén „Sztálin legjobb helyi tanítványainak” nevezt(ett)ék magukat. A Rákosi-kultusz része volt a sztálinista vezetőkultuszok nemzetközi hierarchiájának is, a moszkvai kapcsolat elemzése, illetve a könyv nemzetközi kitekintései pontosan kijelölik és láthatóvá teszik az olvasónak a kultusz helyét ebben a rendszerben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.