Könyv

Politikai konstrukció

Apor Balázs: Láthatatlan tündöklés – Rákosi Mátyás kultusza a sztálinista Magyarországon (1945–1956)

Kritika

Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.

Apor Balázs történész, a Trinity College Dublin keretében működő Centre for European Studies docense módszeresen vizsgálja a kultuszt. A mű eredetije 2017-ben jelent meg angolul a CEU kiadásában (The Invisible Shining). Mivel a munka a nemzetközi közönségnek készült, nagy előnye, hogy térben és időben is kitágított horizonton vizsgálja a Rákosi Mátyás alakja körüli magyarországi kultuszteremtést, és emiatt tud túllépni a mi fejünkben élő sztereotípiákon.

Apor tágabb nézőpontból tekint a kultusz olyan abszurditásaira is, mint a Rákosit dicsőítő versek vagy a történelem átírása. Több oldalról is rájuk közelít, megnézi, más országokban hogyan működtek a diktatúrák, így jóval érthetőbbé válik a magyarországi Rákosi-kultusz, annak céljaival és megjelenési formáival együtt. A pártfőtitkár kultusza ugyanis korántsem (csak) az ő személyétől vagy megalomániájától függött, hanem ahogy Apor rámutat, sokkal inkább a sztálinista vezetőkultusz mintáit másolta, pont úgy, ahogy más közép- és kelet-európai országok vezetőinek kultusza is, akik szintén „Sztálin legjobb helyi tanítványainak” nevezt(ett)ék magukat. A Rákosi-kultusz része volt a sztálinista vezetőkultuszok nemzetközi hierarchiájának is, a moszkvai kapcsolat elemzése, illetve a könyv nemzetközi kitekintései pontosan kijelölik és láthatóvá teszik az olvasónak a kultusz helyét ebben a rendszerben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.