Könyv

Politikai konstrukció

Apor Balázs: Láthatatlan tündöklés – Rákosi Mátyás kultusza a sztálinista Magyarországon (1945–1956)

Kritika

Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.

Apor Balázs történész, a Trinity College Dublin keretében működő Centre for European Studies docense módszeresen vizsgálja a kultuszt. A mű eredetije 2017-ben jelent meg angolul a CEU kiadásában (The Invisible Shining). Mivel a munka a nemzetközi közönségnek készült, nagy előnye, hogy térben és időben is kitágított horizonton vizsgálja a Rákosi Mátyás alakja körüli magyarországi kultuszteremtést, és emiatt tud túllépni a mi fejünkben élő sztereotípiákon.

Apor tágabb nézőpontból tekint a kultusz olyan abszurditásaira is, mint a Rákosit dicsőítő versek vagy a történelem átírása. Több oldalról is rájuk közelít, megnézi, más országokban hogyan működtek a diktatúrák, így jóval érthetőbbé válik a magyarországi Rákosi-kultusz, annak céljaival és megjelenési formáival együtt. A pártfőtitkár kultusza ugyanis korántsem (csak) az ő személyétől vagy megalomániájától függött, hanem ahogy Apor rámutat, sokkal inkább a sztálinista vezetőkultusz mintáit másolta, pont úgy, ahogy más közép- és kelet-európai országok vezetőinek kultusza is, akik szintén „Sztálin legjobb helyi tanítványainak” nevezt(ett)ék magukat. A Rákosi-kultusz része volt a sztálinista vezetőkultuszok nemzetközi hierarchiájának is, a moszkvai kapcsolat elemzése, illetve a könyv nemzetközi kitekintései pontosan kijelölik és láthatóvá teszik az olvasónak a kultusz helyét ebben a rendszerben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.