Képregény

Stark Attila: Kot W Butach (Csizmás kandúr)

  • Baski Sándor
  • 2013. április 29.

Könyv

A gyermekkönyvekre szakosodott Csimota Kiadó pár éve izgalmas művészeti projektet indított: grafikusokat, illusztrátorokat kértek fel arra, hogy egy-egy klasszikus mesét saját stílusukban adaptáljanak, szigorúan szöveg nélkül, csak a képek segítségével. A Piroska és a farkas, a Hófehérke és A három kismalac után tavaly a Csizmás kandúr került sorra, amelyet szintúgy külön kötetekben dolgozott fel az öt képzőművész.

A könyvek meghökkentő módon magyar helyett lengyel, olasz, görög, portugál, illetőleg norvég nyelvű borítót és impresszumot kaptak, jelezve, hogy az ismert mese melyik nemzeti mutációját vették alapul az alkotók.

A Csizmás kandúr komplett történetét mindössze 18 zsebkönyvméretű oldalban, szöveg nélkül visszaadni persze lehetetlen vállalkozás volna - nem is ez volt a cél. Az illusztrátorok a különféle technikák - hagyományos rajzanimáció, ecsetfilc, fotó, papírkivágás - segítségével a mese legfontosabb motívumait villantják fel, a narratív hézagok kitöltését az olvasókra bízva. Az egyedüli kivételt a street art világából (is) ismert Stark Attila verziója jelenti. A Kulo City alkotója képregényes formátumot választott, megsokszorozva ezzel a korlátozott terjedelmet, így nála a cselekmény egyetlen fontos mozzanata sem marad ki. Míg Csernus Ági, Carolina Búzio, Bodonyi Panni és Paulovkin Boglárka adaptációi elsősorban képeskönyvként funkcionálnak, Stark munkája akár kapudrogként is használható - segítségével könnyedén rá lehet szoktatni a legfiatalabb korosztályt a képregényekre.

Csimota Kiadó, 2012, 24 oldal, 990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.