Szabó Borbála: Átváltozott gyerekek

Apa bőrében

  • - oil -
  • 2012. május 29.

Könyv


Azok számára, akik ismerik a szerző színpadi műveit és az Éva magazinban Nényei Borbála néven írt tárcáit, nem okoz különösebb meglepetést ez a groteszk humorú mesekönyv, amely biztosan nem lesz bestseller, ám szórakoztató rétegirodalomként jól megállja a helyét az enyhén neurotikus értelmiségi családokban szocializálódó 5-12 évesek körében. A magazinos írásokhoz képest a szerző hátrébb lép, szerepe annyi csak, mint egy anyának általában: pelenkázás közben idétlenül gügyög, ráordít szívéből szakasztott magzataira, és időről időre lecseszi apát. Anya csak egy van, büdös kölök viszont három, a túlerőhöz nem fér kétség.

A történetek hétköznapi eseményekkel indulnak, innen lépnek át a gyermeki agyműködésnek megfelelõ természetességgel a fantázia, a mese, az álom világába. A kulcs: a cselekményszervezõ erõvé emelt szerepjáték. A címadó mesében teljesül az ötéves Kamilla és a nyolcéves Miklós vágya: elõbbi Tomsi, a kistesó, utóbbi pedig apa bõrében találja magát, így tapasztalják meg, hogy semmivel sem könnyebb a mások élete. A Mindenkipipõkében a család tagjai a szõnyegen játszva, egymás után veszik fel és formálják a saját képükre a klasszikus mese szerepeit. A Színházi mesében a gyerekek nézõbõl aktív résztvevõvé válnak, amikor a kulisszák mögött bóklászva a Diótörõ színpadán találják magukat. A mesék észrevétlenül vezetnek rá az eltérõ nézõpontok és értelmezések létére, e latens hermeneutikára pedig ez a korosztály már igencsak fogékony. A Barbik és vonatok alulmarad a többi írással szemben, másfelõl azonban hatásosan ijesztgethetjük a benne szereplõ Trutyi Dutyival a vasárnapi ebédben turkáló csemetét. Ha pedig merõ véletlenségbõl ismerünk olyan szakbarbár fiúcskát, mint a kis Miklós, a vonatkozó mese olvastán feltétlen vigyük el a Közlekedési Múzeum ideiglenes Titanic-tárlatára, ahol garantáltan észrevételez néhány pontatlan adatot.

Rácz Nóra rajzaival. Pagony, 2012, 103 oldal, 2560 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.