Tartsa meg magának!

  • 1998. december 17.

Könyv

Megrendelem meghatározatlan időre, de legfeljebb 1 évre 5000 Ft-ért a MaNcsot.
Megrendelem meghatározatlan időre, de legfeljebb 1 évre 5000 Ft-ért a MaNcsot.

Kedves Olvasóink!

Íme néhány szemelvény az üzenetekből, melyek lapunk idei utolsó lapzártája előtt szerkesztőségünkbe érkeztek.

"Sziasztok! Megrendeljük a MaNcsot, sikerülnie kell ennek a vállalkozásnak. Köszi, és tartsatok ki!"

"Lehet januártól? Köszönöm, és jó munkát!"

"Én már az a turnus vagyok, aki decemberben jár le. Hajrá!"

"A magyar katholikus középosztály tagjaként elviselhetetlennek tűnik a gondolat, hogy megszűnjön a MaNcs - azon kívül, hogy pompás lap -, a külső controll elengedhetetlen eszköze."

"Az e heti számban megjelent víziót, miszerint az unokáim engem fognak majd szidni azért, mert a MaNcs bármilyen változata nélkül kell felnőniük, nem vállalhatom be. Milyen érzés olyan tudattal gyermeket vagy unokát nemzeni, hogy azok egy 5000 Ft-os előfizetés miatt fognak szembe köpni? Kérem, hogy küldjetek egy csekket az alábbi címre."

Akármilyen érzés lehet is unokát nemzeni, eltanácsolnánk tőle Olvasónkat, mert a törvény bünteti. Arról már nem is beszélve, hogy mit szólna hozzá például másik Olvasónk, a katolikus középosztály tagja. Az viszont mindenképpen kellemes érzés, és biztató a jövőre nézvést, hogy üzeneteink megértő fülekre találnak. A MaNcs Olvasója, kedves Olvasóink, tapasztalataink szerint mindent ért. Érti, hogy ő decemberben jár le, érti, hogy 1998. október elseje, a Postabank áldott emlékű döntése óta piaci vállalkozás lett a lap, érti, hogy mit kell csinálnia a megrendelőszelvénnyel meg a csekkel, érti, hogy miért kapja vagy nem kapja a Narancs-előfizetés okán a MaNcsot. (És reményeink szerint azt is érti, hogy miért kell ezért az ünnepi számért közel kétszeres árat fizetnie: azért, mert - dupla szám lévén - kétszer annyiba kerül.)

De miért is zenélünk erről önöknek, megannyi Beethovennek?

Nem másért, mint a hála okán. És itt nem csak arról van szó, hogy a kockázatvállalásért meg a bizalomért vagyunk hálásak, az új előfizetők toborzásáért, a - ne habozzunk leírni a karácsonyi számban - lapunk iránt megnyilvánuló szeretetért. Hanem arról is, hogy a kilátástalan októberi napok után épp önök, az Olvasók meg a leendő Előfizetők nyitották fel a szemünket: ha feladnánk, azt sokkal nagyobb disznóságnak éreznék a lap igaz barátai, mint ha megvágjuk őket ötezer egységre, miközben mindkét fél tudja, a pénz úgy elveszhet, mint Lajos királyunk Mohács hős vértől pirosult gyászterén. (A múlt héten 101 olvasónk jelezte szándékát, hogy beáll az Előfizetői Táborba. Velük együtt már csak 2918 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy a törököt kiverjük Magyarországról!) A bankszámlánkra áramló summák pedig a reményt ültették el bennünk, hogy sikerülhet e nemes érzéseket oly mértékig forintosítani, ami garantálja, hogy a szerkesztőség tagjai által imponáló mennyiségben legyártott gyermekek ne kényszerüljenek télvíz idején lukas cipőben látogatni az óvodát, illetőleg az általános iskola alsóbb osztályait, és ha már ott vannak, hát ne szoruljanak tehetős osztálytársaik kegyelembuktájára, mint a kis Bicebóca Móra Ferenc megható történetében.

Ne engedje, hogy ellopják az égbelátót attól, akit megillet! Segítsen Küsmödin, mielőtt a fejünkre robban a bánya! Elég volt a szomorú végű történetekből! Viszontlátásra januárban, februárban, márciusban és minden hónapban a naptárban! Tartsa meg magának a lapot! És boldog karácsonyt!

A szerk.

megrendelőlap

Név:........................................................................................

Cím:.......................................................................................

...............................................................................................

Irányítószám:........................

Szül. dátum:........................... Tel.:.......................................

A megrendelőt kérjük az alábbi címre vagy faxra küldeni: 1399 Bp., Pf. 701/415, fax: 267-4176

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.