poeta.doc

Totó a titkos csillagon  

Könyv

Toldalagi Pál: Nevetsz!

 

 

Napfényes kert. Az úton rőt homok.

Körül zöld pázsit – mennyi szín pezseg.

Oly pislán néznek, mint az orvosok,

a nagysörényű, sárga fellegek.

 

Pöttyen a fürj. A nyári hajnal ez.

A hang lekoppan és a barna makk.

A vadszőlő a hólyagos eresz

húsába markol, vígan rátapad.

 

Tarkálló színek. Hűs fehér ruhád

fehérlik kertünk lombjai között.

Nevetsz. Öledben nyiffanó kutyák

s a vén platánok friss, meleg ködöt

 

fújnak nyakadba s gömbölyű karod

oly barna, mint az erdők foltjai,

a mélaságba dermedt szarvasok.

Ma nem lehet neved kimondani.

 

Csak nézlek. Csöndes bús tekintetem

kezedre tapint mint egy kis fiú.

Bárányok nyája jár a kék egen,

a kerti rózsa olvadó, hiú

 

mosollyal néz körül. E rózsafőt

levágod még ma keskeny élű késsel.

Árnyékot vetnek rád a zöld fenyők

s szemedben ég a hajnal és az éjjel! 

Tolnai Ottó legújabb könyvében, a Szeméremékszerek című regénysorozat második részében (Az úr pantallója) mondja T. Olivér, akit alighanem joggal tekinthetünk a szerző egyik alteregójának, Toldalagi Pál Hajnali versenyfutásáról: „a legjobb (jobb kifejezést kéne találni a legjobb helyett) magyar verseskönyv”.

Tegye fel a kezét, aki hallott már róla!

Olivér úgy folytatja, hogy „megdöbbentő, hogy a Magyar remekírók című sorozat nagyszerű, háromkötetes antológiájában (Magyar költők: Huszadik század) a szerkesztő, Vas István „nem is élt a Hajnali versenyfutás anyagával, vagy nem ismerte, vagy pedig negálta”. Ez annál is meglepőbb, mondatja a regényhőssel Tolnai, mert Toldalagi Ámulattól döbbenetig című válogatott gyűjteményébe Parancs János szerkesztő átvett egy ciklusnyi verset az első kötetből.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.