KÖNYVMELLÉKLET - Sikerlista

Ügyvédek, lelkésznők és könnymutatványosok

Könyv

Minimum tizenegyes!  a Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – magyar irodalom

 
 

 

Van, amikor a féléves könyvtermést áttekintő kritikusok szinte egyöntetűen ugyanarra a néhány műre adják le a szavazatukat, ezúttal viszont – ahogy a pontszámokon is látszik – sokkal jobban széttöredezett a mezőny. A megszokottnál jóval több könyvcím érkezett be, és a belőlük összeálló listát is izgalmas sokféleség jellemzi: nagynevű szerzők és most debütáló alkotók kötetei egyaránt akadnak köztük.

A legtöbb szavazatot ezúttal Závada Pál Pernye és fű című műve kapta, a regény középpontjában egy nyomozástörténet áll. 1988-ban egy szociológus és egy filmrendező elhatározza, hogy dokumentumfilmet készít arról az 1950-es rögtönítélő eljárásról, amelynek a végén egy gyújtogatással vádolt köröstarcsai parasztembert ártatlanul kivégeztek. A projekthez barátaik – hasonszőrű, ellenzéki értelmiségiek – is csatlakoznak; a névtelen főszereplő Békés megyei szülőfaluját jelölik ki főhadiszállásként, és miközben felkeresik az egykori szemtanúkat, hozzátartozókat és az ítélethozókat, fokozatosan ráébrednek arra, hogy Molnár Sándor tragédiája egy olyan tágabb összefüggésrendszerbe ágyazódik, amelyben még a saját felmenőik, és így közvetett módon ők is érintettek. A mű utószavából kiderül, hogy a benne szereplő interjúrészletek abból a Statárium című, 1989-es dokumentumfilmből származnak, amelyet Závada Pál Sipos Andrással készített a kulákperekről. Bár a szerző hangsúlyozza a Pernye és fű egészének fikciós voltát, a mű a gyakori forráshasználat, a kutatómunka módszertana körül forgó szereplői dialógusok és a valós történelmi referenciák miatt (Magyar Bálinttól Csurka Istvánon át Cseres Tiborig sokan felbukkannak benne egy említés erejéig) szinte egy mikrotörténeti (meta)dokumentum hatását kelti. Ami valódi regénnyé alakítja ezt a konstrukciót, az a történelmi idő különböző rétegeit egymásra vetítő elbeszélésmód. A Pernye és fűben úgy kerülnek egymás mellé a kuláküldözés gyomorforgató epizódjai, a vészkorszak borzalmai és a rendszerváltás közvetlen előzményei, hogy világossá válik: egyik sem érthető meg a másik nélkül. A filmes-falukutató baráti kör pedig a titkon érlelődő sértődöttségekkel, féltékenységekkel, az egyes tagok származástudatában, értékrendjében megjelenő különbségekkel a demokratikus ellenzék ’89 utáni széthullásának kicsinyítő tükreként szolgál. A mű szorosan kapcsolódik az eddigi életműhöz, felvillan benne a Jadviga párnája keletkezéstörténete, de A fényképész utókorának bizonyos szereplőire is utalás történik, sőt az író egy ponton fia, Závada Péter egyik versének sorait is elrejtette a szövegben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is. Munkássága középpontjában a normák, a hatalmi technológiák, a queer identitás, valamint a magánélet és az intimitás politikájának kérdései állnak.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Megbillenve

Eddig csak a fideszes médiagépezet és a kormányzati, állami propaganda folytatott lélektani hadviselést (is) Magyar Péter ellen, ám jó ideje működik ez már visszafele is – úgy tűnik, nem is hatástalanul.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.